A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. cm tárgytávolság esetében
Minthogy , a lencse a pontnak valódi képét létesíti a lencse túlsó oldalán, a lencsétől 150 cm, a síktükör mögött 50 cm távolságban. Ez annyit jelent, hogy a síktükörre összetartó sugárnyaláb esik; ezen sugárnyalábot a síktükör összetartóan veri vissza és így a tükör és lencse között, a tükörtől 50 cm távolságban keletkezik a valódi kép. Ez azonban a lencsétől is 50 cm távolságban van, tehát a lencse egyik gyújtópontjában: az innen kiinduló sugárnyaláb a lencsén áthaladva párhuzamos nyalábbá válik: a végleges kép a végtelenbe távozik (a lencse azon oldalán, ahol van). Hogy a pont végleges képe a pontba kerüljön, a tükröt helyére, a lencsétől 150 cm-nyire kell helyeznünk. Ekkor a -ről visszavert sugarak az odaérkező sugarak útját teszi meg visszafelé. Ha a síktükör a lencse síklapjához simul, akkor a tükör a -vel a tükörre nézve szimmetrikus helyzetű képet létesít a lencsétől 150 cm-nyire; a lencsére nézve virtuális tárgy, azaz oly tárgy, melynek távolsága ‐150; , ennek megfelelően
| |
A végleges kép ebben az esetben is valódi, és a lencsétől cm-nyire keletkezik, a lencsének azon oldalán, amelyen van. A rendszer ebben az esetben úgy hat, mint egy homorú gömbi tükör, amelyre gyújtótávolságát illetőleg:
| |
A homorú tükör görbületi sugara pedig cm. A lencsére olyan, összetartó sugarak esnek a tükörről, amelyek a lencse gyújtópontján kívül egyesülnek; ezeket a lencse erősebben összetartókká teszi, úgy hogy olyan valódi kép keletkezik, mely a lencse és között van. |