A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A két prizma mindegyike az fényforrás virtuális képét létesíti, -t és -t; ezeket akkor látjuk, ha a kettős prizmán keresztülnézünk. Hogy azok helyét megállapítsuk, ismernünk kell valamelyik fénysugár deviációját. Legegyszerűbb a tengely irányában haladó fénysugár deviációját meghatározni. Ezen fénysugár a prizma egyik lapjára merőlegesen lép be, tehát itt nem törik meg; a másik laphoz beesési szög alatt érkezik; ha a törésszög , akkor ‐ kicsiny szögekről lévén szó, ‐ | | és Így mm.
Interferenciacsíkokat az ernyő azon részén figyelhetünk meg, ahová mind a két virtuális fényforrásból érkeznek sugarak. Az fényforrás az ernyő részéhez juttat sugarakat; ezen résznek darabját is megvilágítja, úgy hogy az ernyőnek és ezzel szimmetrikus részén keletkeznek interferencia-csíkok. Ezen rész szélessége tehát , az távolság négyszerese, minthogy és . Eszerint | | Az és fényforrások által létesített interferencia-csíkok szélessége | | Az interferenciacsíkok száma: .
Weisz Alfréd (Bolyai r. g. VIII. o. Bp. V.) és távolsága a kettős prizma lapjától megegyezik az távolságával. kicsiny szög; helyett vehetjük abszolút mérőszámát. Ez |