|
Feladat: |
651. fizika feladat |
Korcsoport: 18- |
Nehézségi fok: nehéz |
Megoldó(k): |
Bozsik György , Fehér György , Gállik István , Gáspár Rezső , Lőke Péter , Pálfay Ferenc , Róth Pál , Sándor Gyula , Schreiber Béla , Sebestyén Gyula , Szablics Ferenc , Zsoldos Elek |
Füzet: |
1938/május,
288 - 289. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Függőleges hajítás, Mozgási energia, Gravitációs helyzeti energia, Newton-féle gravitációs erő, Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1938/március: 651. fizika feladat |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Ha az tömegre ható erő az elmozdulása közben változik, akkor az erő munkája Itt az erő irányába eső elmozdulást jelenti. Az adott esetben , ha a nehézségi gyorsulást jelenti a Föld színe felett magasságban, a gömbnek tekintett Föld középpontjától távolságban. Newton törvényével | |
Ha tehát az tömegű test a Föld felszínéről magasságig emelkedik, akkor a nehézségi erő ellenében végzett munka
Az tömegű golyó kezdősebessége folytán emelkedik, amíg mozgási energiája el nem fogy; ezen energiát felemészti a nehézségi erő ellenében végzett munka. A sebesség azon magasságban válik zérussá, amelyben | |
A megadott numerikus értékekkel: . A magasságba zérus sebességgel érkező golyó helyzeti energiája a mozgási energia kezdő értékével egyenlő:
Gállik István (Prem. g. VIII. o., Gödöllő.)
Jegyzet. Az képlet azt mutatja, hogy a munka kiszámításánál kezdő és végértékének, t. i. mértani középarányosát vehetjük; ez pedig Azonban semmivel nem lehet indokolni azt, hogy ezen két érték számtani közepét vegyük! Számításunkban nem voltunk tekintettel a Föld forgására! |
|