Feladat: S.10 Korcsoport: - Nehézségi fok: -
Megoldó(k):  Engedy Balázs ,  Grósz Dániel ,  Nikházy László 
Füzet: 2006/január, 33 - 38. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Nehezebb feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2005/szeptember: S.10

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Megoldás. Közismert ‐ de egy kis számolással könnyen ellenőrizhető is ‐ hogy minden 3×3-as bűvös négyzet a következő alakú:

 
x-yx+y+zx-zx+y-zxx-y+zx+zx-y-zx+y
 

A feladat tehát egy háromváltozós lineáris egyenletrendszer megoldása az x,y,z változókra. Minden olyan cella, amibe számot írtak, egy egyenletet jelent.
A példaprogramban a jól ismert eliminációs módszert alkalmaztuk. A szokásos eliminációs módszerek háromféle lépésből állnak:
 egy egyenletet szorzunk/osztunk egy számmal úgy, hogy az egyik kiszemelt együttható értéke pontosan 1 legyen;
 egy egyenlethez hozzáadjuk egy másik egyenlet számszorosát úgy, hogy az egyik kiszemelt együtthatója 0 legyen;
 kicserélünk két egyenletet.
Ezekkel a lépésekkel az egyenletrendszert a következő alakra szeretnénk hozni:
1x+0y+0z=a,0x+1y+0z=b,0x+0y+1z=c.
Mivel egyenletrendszerünk hiányos is lehet, a következő lépést is megengedjük:
 ha a megoldás nem lehet egyértelmű és ez nem okoz ellentmondást, akkor a rendszerhez hozzávehetjük az x=0, y=0 és z=0 egyenletek valamelyikét.

Első lépésként az első egyenletet normáljuk, azaz végigosztjuk úgy, hogy az x együtthatója 1 legyen. Ha az x együtthatója 0, akkor az első egyenletet kicseréljük egy másikkal. Ha az x együtthatója mindenhol 0, akkor a rendszer nem lehet egyértelmű, és hozzávesszük a rendszerhez az x=0 egyenletet.
Ezután a normált első egyenlet konstansszorosait vonjuk ki a többi egyenletből úgy, hogy az x együtthatója mindenhol kiessen.
A második lépésben az y együtthatóját normáljuk 1-re a második egyenletben, és a második egyenlet felhasználásával elimináljuk az y együtthatóját az összes többiből. Ha az y együtthatója a második egyenlettől kezdődően mindenhol 0, akkor a rendszerhez hozzávesszük az y=0 egyenletet.
Végül ugyanez történik a z együtthatójával a harmadik egyenletben.
Ha háromnál több egyenletünk van, akkor a többi egyenlet az elimináció után csak 0x+0y+0z=d alakú lehet. Ha valamelyik d nem 0, akkor az egyenletrendszer ellentmondó volt.
A fenti algoritmust a következő Pascal programban valósítottuk meg.
{************************************
* S. 10.                            *
* Mekk Elek 11. o. t.               *
* Nekeresd, Ezermesterképző Intézet *
* kaposzta@nekeresd.hu              *
************************************}
{ Ezt a programot Linux alatt, FreePascal 1.0.10 fordítóval teszteltük. }

{A bűvös négyzetet a következő alakban keressük:
+──-+──-+──-+
|  x-y  | x+y+z |  x-z  |
+──-+──-+──-+
| x+y-z |   x   | x-y+z |
+──-+──-+──-+
|  x+z  | x-y-z |  x+y  |
+──-+──-+──-+

Ezeket az együtthatókat itt definiáljuk.
}
const
   parameter_egyutthatok : array [1..3,1..3,1..3] of Real =
   (( ( 1, -1,  0 ),  ( 1,  1,  1 ), ( 1,  0, -1 ) ),
    ( ( 1,  1, -1 ),  ( 1,  0,  0 ), ( 1, -1,  1 ) ),
    ( ( 1,  0,  1 ),  ( 1, -1, -1 ), ( 1,  1,  0 ) )   );

{ Egyenletek: Minden egyenlet Ax+By+Cz=D alakú. A négy együtthatót egy 4-elemű
vektorban tároljuk. Az egyenletek száma en, ami kezdetben legfeljebb 9. Mivel
közben is létrehozhatunk max. 3 egyenletet, 12-nek foglalunk helyet.  }
var
   egyenlet : array[1..12,1..4] of Real;
   en       : Integer; { az egyenletek tényleges száma }

{ A megoldás. }
var
   mo          : array[1..3] of Real; { A keresett paraméterek }
   mo_egyertelmu   : Boolean;             { Egyértelmű-e }
   mo_ellentmondas : Boolean;             { Ellentmondó-e }

{ Az i-edik és a j-edik egyenlet felcserélése }
procedure EgyenletCsere( i : Integer; j: integer );
var
   k : Integer;
   x : Real;
begin
   for k:=1 to 4 do
   begin
      x             := egyenlet[i,k];
      egyenlet[i,k] := egyenlet[j,k];
      egyenlet[j,k] := x;
   end;
end; { EgyenletCsere }

{ Az input beolvasása }
procedure Beolvasas;
var
   i,j,k,p,q : Integer;
   s,t     : String;
begin
   for i:=1 to 3 do
   begin
      ReadLn( s ); s:=s+' ';
      q := 1; { A következő, még el nem olvasott karakter indexe }
      for j:=1 to 3 do
      begin
     { Megkeressük a következő karaktert, ami nem szóköz }
     p := q; while (p<=Length(s)) and (s[p]=' ') do p:=p+1;
     { Megkeressük a következő szóközt avagy sor végét }
     q := p; while (q<=Length(s)) and (s[q]<>' ') do q:=q+1;
     t := Copy( s, p, q-p );
     if (t<>'X') and (t<>'x') then
     begin
        { Hozzáadunk a rendszerhez egy új egyenletet }
        en := en+1;
        egyenlet[en,1] := parameter_egyutthatok[i,j,1];
        egyenlet[en,2] := parameter_egyutthatok[i,j,2];
        egyenlet[en,3] := parameter_egyutthatok[i,j,3];
        Val( t, egyenlet[en,4] );
     end;
      end;
   end;
end; { Beolvasas }

{ Az egyenletrendszer megoldása }
procedure Szamolas;
var
   i,j,v : Integer;
   h       : Real;
begin
   mo_egyertelmu   := true;
   mo_ellentmondas := false;

   { Sorban eliminálunk mindegyik változó szerint. A v tartalmazza a
   soron következő változó indexét. }
   for v:=1 to 3 do
   begin
      { Megkeressük az első olyan egyenletet, amiben a v-edik
      együttható nem 0, és az egyenletet kicseréljük az n-edikkel }
      i:=v; while (i<=en) and (abs(egyenlet[i,v])<1e-6) do i:=i+1;
      if i>en then
      begin
     { Ha nincs ilyen egyenlet, akkor csinálunk, a paraméter értéke 0. }
     en := en+1;
     egyenlet[en][1] := 0;
     egyenlet[en][2] := 0;
     egyenlet[en][3] := 0;
     egyenlet[en][4] := 0;
     egyenlet[en][v] := 1;
     mo_egyertelmu   := false;
      end;
      { Kicseréljük a két egyenletet }
      if i<>v then EgyenletCsere( v, i );

      { Normáljuk az egyenletet }
      h := egyenlet[v,v];
      for j:=1 to 4 do egyenlet[v,j] := egyenlet[v,j]/h;

      { Elimináljuk a v-edik együtthatót az összes többi egyenletből }
      for i:=1 to en do if i<>v then
      begin
     { Az i-edik egyenletből kivonjuk a v-edik h-szorosát
     úgy, hogy a v-edik együttható kiessen }
     h := egyenlet[i,v];
     for j:=1 to 4 do egyenlet[i,j] := egyenlet[i,j] - h*egyenlet[v,j];
      end;
   end;

   { Ellenőrizzük a további, teljesen eliminált egyenleteket, hogy
   kiestek-e a konstansok }
   for i:=4 to en do
      if abs(egyenlet[i,4])>1e-6 then
      begin
     { A konstans nem esett ki, az egyenlet 0x+0y+0z=c alakú }
     mo_ellentmondas := true;
     Exit;
      end;

   { Kiolvassuk a megoldásokat }
   for v:=1 to 3 do mo[v] := egyenlet[v][4];
end; { Szamolas }

{ Az eredmény kiíratása }
procedure Kiiratas;
var
   i,j : Integer;
   c   :  Real;
begin
   if mo_ellentmondas then
      WriteLn( 'Nincs megoldás' )
   else
   begin
      for i:=1 to 3 do
      begin
     for j:=1 to 3 do
     begin
        { Kiírjuk az i-edik sor j-edik elemét. }
        { A mező értéke a megadott módon felírva a paraméterekkel: }
        c := parameter_egyutthatok[i,j,1] * mo[1] +
             parameter_egyutthatok[i,j,2] * mo[2] +
             parameter_egyutthatok[i,j,3] * mo[3];
        if abs(c)<1e-6 then c:=0;
        if frac(c+1e-6)<2e-6 then
           Write( c:0:0 )  { egész, nem kellenek tizedesjegyek }
        else
           Write( c:0:2 ); { nem egész, 2 tizedesjegyre kerekítjük }
        if j<3 then Write( ' ' ) else WriteLn;
     end;
      end;

      if not mo_egyertelmu then WriteLn( 'A megoldás nem egyértelmű' );
   end;
end; { Kiiratas }

begin
   Beolvasas;
   Szamolas;
   Kiiratas;
end.


 
A beérkezett dolgozatok tanulságai
A programokat összesen 1023 tesztadaton próbáltuk ki. A 9 mező összes részhalmazát kétféleképpen is kitöltöttük (kivéve az üres halmazt, amit csak egyféleképpen lehet). Ahol lehetett, a kétféle kitöltés közül az egyik megoldható volt, a másik ellentmondásos.
Sajnos több program sem az előírt formában várta az adatokat és az eredményt nem a kért formában írta ki, ami az automatizált tesztelést megnehezítette. Kérjük, figyeljetek oda jobban, hogy a feladat szövege milyen formátumokat ír elő. Ez nem akadékoskodás, így tudjuk elvégezni a munkánkat.
Nagyon sok programhoz nem érkezett semmilyen leírás, esetenként még megjegyzések sem voltak a kódban. Pedig a maximális pontszám eléréséhez szükséges, hogy a megvalósított algoritmust röviden írjátok le, és a programkódban elhelyezett kommentekből kiderüljön, hogy az egyes eljárásoknak és a fontosabb változóknak mi a tartalma. A dokumentáció nélküli megoldások legfeljebb 7 pontot kaphattak.
Gyakori probléma volt a struktúrálatlanság. Az eljárások nem különültek el (pl. nem volt közöttük üres sor sem), vagy éppen sokszorosan egymásba skatulyázott blokkok szerepeltek a kódban. A programokat érdemes kisebb eljárásokra bontani; akkor olvashatóbbak, az egyes eljárásokat külön-külön tudjátok tesztelni és a hibákat is sokkal könnyebb megtalálni.