Feladat: B.3768 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Károlyi Márton 
Füzet: 2005/október, 408 - 409. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Téglalapok, Hasonlósági transzformációk, Síkgeometriai bizonyítások, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2004/november: B.3768

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Megoldás. Vizsgáljuk meg, mikor lehet egy T0 téglalapot a feladat előírásai szerint két részre vágni. A vágás nyilván párhuzamos a téglalap egyik oldalával, legyen ennek hossza b, a másik oldal hossza pedig a, amelyet a b hosszúságú vágás az a1, a'1 részekre oszt (1. ábra). Két téglalap pontosan akkor hasonló, ha a merőleges oldalaik aránya egyenlő, így vagy a1b=a1'b, vagy pedig ba1=a1'b. A feltétel szerint a részek nem egybevágók, így csak a második eset valósulhat meg. Az 1. ábra szerint FEEA=EBEF, ami azt jelenti, hogy az AEF és az FEB derékszögű háromszögek is hasonlók. A szögeket egybevetve innen AFB=90 adódik ‐ ez lényegében a magasságtétel megfordítása. Mivel b2=a1a1' és a1a1', a számtani és mértani közép közti egyenlőtlenség szerint az is következik, hogy a=a1+a1'>2a1a1'=2b. Egy adott módon felbontható T0 téglalap hosszabb és rövidebb oldalának az aránya tehát nagyobb 2-nél. Hívjuk a továbbiakban az ilyen téglalapokat vékonynak.

 

 
1. ábra
 

Ez a feltétel elégséges is a megfelelő felbontás létezéséhez. Egy vékony téglalap hosszabbik oldalának a Thalesz köre ugyanis két pontban metszi a szemközti oldalt (2. ábra). A magasságtétel szerint ezek bármelyikén keresztül a rövidebbik oldallal párhuzamos egyenes két hasonló részre vágja a téglalapot, amelyek nem egybevágók. Az eljárás akkor folytatható, ha az így adódó hasonló részek maguk is vékonyak.
 

 
2. ábra
 

Ha az eljárás korlátlanul folytatható, akkor vékony téglalapok egymásba skatulyázott sorozatát kapjuk. Ez a sorozat persze nem egyértelmű. Egy adott részt alkalmas módon felosztó két vágás bármelyikét megejthetjük, illetve a kapott hasonló részek bármelyikében folytathatjuk a felosztást. A két párhuzamos vágással kapott felosztással azonban egybevágó, a T0 hosszabbik oldalának tengelyére szimmetrikus ábrákat kapunk, ha pedig mindkét résztéglalapban megrajzolunk egy-egy osztóvonalat, akkor a felosztott részek is hasonlók maradnak (3. ábrák).
 

 
3a. ábra
 


 
3b. ábra
 

Ha tehát valóban korlátlanul folytatható az eljárás, akkor ez úgy is megtehető, hogy a T0=A0BCD0 téglalap rövidebbik oldalával párhuzamosan vékony téglalapok Ai-1AiDiDi-1 sorozatát vágjuk le T0-ból. Az AiDi vágás az éppen szétvágandó Ti=Ai-1BCDi-1 résztéglalap hosszabbik Ai-1B oldala Thalész körének a szemközti oldallal adódó két metszéspontja közül a C csúcstól távolabbin keresztül halad (4. ábra), miközben természetesen a másik rész, az AiBCDi téglalap is vékony. Ekkor a szerkesztés miatt Ai-1AiAiB=AiDi2=b2 és Ai-1Ai<AiB. A két szakasz nagyobbika, AiB így a szakaszok mértani közepénél, b-nél is nagyobb, a vékony AiBCDi téglalapban továbbra is AiB a nagyobbik oldal.
 

 
4. ábra
 

Innen már látszik, hogy az eljárás nem folytatható korlátlanul. Valóban, ha az Ai-1AiAiB szorzat állandó, miközben egyik tényezője, AiB csökken, akkor a másik tényező, Ai-1Ai növekszik. Az AB=A0B szakaszból tehát mind nagyobb részeket vágunk le, miközben a megmaradó AiB szakasz minden egyes lépés után nagyobb marad, mint 2b. Ez nyilván nem lehetséges, a keresett tulajdonságú T0 téglalap nem létezik.