Feladat: B.3785 Korcsoport: 14-15 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Balogh Teréz ,  Cserép Gergely 
Füzet: 2005/október, 415 - 416. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Racionális számok és tulajdonságaik, Természetes számok, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2005/január: B.3785

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. Mivel 2005=5+4050 és 15+40150=1, azért a 2005 szerencsés szám.

 
II. megoldás. A megoldás során a szerencsés számok bizonyos tulajdonságait igazoljuk és ezek alapján válaszolunk a feladat kérdésére.
(1) Bármely négyzetszám szerencsés.
Valóban, hiszen k2=k+k+...+kk  darab és a tagok reciprokösszege k1k=1.
(2) Egy négyzetszám és egy szerencsés szám szorzata szerencsés.
Legyen S=x1+x2+...+xn szerencsés, azaz 1x1+1x2+...+1xn=1 és tekintsük a k2S szorzatot. Ez a szorzat kn szám összegeként írható:
k2S=k2(x1+x2+...+xn)==kx1+kx1+...+kx1k  darab+kx2+kx2+...+kx2k  darab+...+kxn+kxn+...+kxnk  darab.
A kxi+kxi+...+kxik  darab részben szereplő tagok reciprokösszege k1kxi=1xi, így a k2n tag reciprokösszege 1x1+1x2+...+1xn, ami feltevésünk szerint 1.
(3) Ha S1,S2,...,Sk szerencsés számok, akkor S=k(S1+S2+...+Sk) is szerencsés.
Ha az Si ,,szerencsés'' felbontása Si=xi,1+xi,2+...+xi,ni és az összeg minden tagját k-val szorozzuk, akkor a kSi szám
1k(1xi,1+1xi,2+...+1xi,ni1)=1k
reciprokösszegű felbontását kapjuk. Mivel az összegnek éppen k része van, S valóban szerencsés.
A feladat kérdésére rátérve 2005=5401, így (3) szerint elegendő a 401-et öt darab szerencsés szám összegeként előállítani. (1) miatt szerencsés szám a 144=122 és a 25=52, (2) miatt pedig a 44=2211. Így 401=144+144+44+44+25 alapján 2005 szerencsés szám.
 
Megjegyzések. 1. A fenti megoldásban a (2) állítás nem szükséges. Mivel 401=4100+1 öt darab négyzetszám és így (1) szerint szerencsés szám összege, így (3) szerint 2005=5401 szerencsés.
2. A (3) tulajdonságból következik (1) is és (2) is. Előbbi a k2=k(1+1+...+1k  darab) felírásból (az 1 nyilvánvalóan szerencsés), utóbbi pedig az S=S1=S2=...=Sk választással a k2S=k(S+S+...+Sk  darab) alakból adódik.
3. A (2) tulajdonság általánosabban is igaz: könnyű megmutatni, hogy szerencsés számok szorzata is szerencsés. A szerencsés számok elméletének alaposabb kidolgozásához azonban nem érdemes hozzáfogni: nem túl bonyolult esetvizsgálatok után gyorsan kiderül, hogy néhány ‐ egészen pontosan 13 ‐ kivételtől eltekintve valamennyi pozitív egész szám szerencsés.