Feladat: B.3745 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Dányi Zsolt 
Füzet: 2005/február, 94 - 96. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Abszolútértékes egyenlőtlenségek, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2004/szeptember: B.3745

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. Használjuk fel, hogy minden t valós számra |t|=|-t|, illetve hogy |t|t. Ezeket felhasználva az első feltételből a+b>c-d, azaz

a+b+d>c,(1)
illetve a+b>d-c, azaz
a+b+c>d(2)
következik.
Hasonlóan kapjuk a második feltételből, hogy c+d>a-b és c+d>b-a, azaz
b+c+d>aés(3)a+c+d>b.(4)

(2)-ből kapjuk, hogy b-d>-a-c, (4)-ből pedig azt, hogy b-d<a+c. A két egyenlőtlenség együtt azt jelenti, hogy a+c>b-d>-(a+c), tehát |b-d|<a+c.
 
II. megoldás. Az alábbi grafikus megoldásban a könnyebb követhetőség kedvéért a b=x és az a=y helyettesítéseket alkalmaztuk. A feltételek így az
x+y>|c-d|,(5)
illetve a
c+d>|y-x|(6)
alakot öltik, a bizonyítandó állítás pedig
y+c>|x-d|.(7)

(5) megoldáshalmaza egy nyílt félsík, melyet az x+y=|c-d| egyenletű h egyenes határol (1. ábra), a (6) egyenlőtlenség megoldáshalmaza pedig egy végtelen nyílt sáv, amelyet az y=x-(c+d) és az y=x+(c+d) egyenletű h2 és h3 egyenesek határolnak (2. ábra).
 

 
1. ábra. x+y>|c-d|
 

 

 
2. ábra. c+d>|y-x|
 

A két halmaz közös része egy ,,félsáv'', amelyet a 3. ábrán a koordinátarendszer nélkül ábrázolunk, hogy ne befolyásoljon c és d viszonya.
 

 
3. ábra
 

A feladat állítása szerint ez a halmaz része a (7) egyenlőtlenség megoldáshalmazának, amely egy nyílt negyedsík, az y>|x| jól ismert megoldáshalmazának eltoltja úgy, hogy a csúcs az origóból a K(d;-c) pontba kerül. A koordinátatengelyeket a 4. ábrán sem tüntettük fel.
 

 
4. ábra. y>|x-d|-c
 

Azt kell megmutatnunk, hogy a 4. ábra negyedsíkja a belsejében tartalmazza a 3. ábra félsávját: ha (x;y)-ra teljesül (5) és (6), akkor fennáll (7) is.
Vegyük észre, hogy a K pont rajta van a 2. ábra vastagon megrajzolt alsó határegyenesén, Kh2: yK=-c=xK-(c+d)=d-c-d. Másfelől a K koordinátáira xK+yK=d-c|c-d|, azért a K pont nincs az 1. ábra megoldáshalmazában; annak vagy a határán van (ha dc), vagy pedig a külsejében (ha d<c). A 3. és 4. ábrák ponthalmazai tehát az 5a. vagy az 5b. ábrák szerint helyezkednek el.
 

 
5a. ábra. dc
 

 

 
5b. ábra. d<c
 

Mivel a negyedsík a belsejében tartalmazza a nyílt félsávot, a feladat állítása valóban igaz.
 
Megjegyzések. 1. Mindkét bizonyításból kiderül, hogy az a+c>|b-d| egyenlőtlenség már az a+b>d-c és a c+d>b-a egyenlőtlenségekből is következik.
2. Érdekes geometriai jelentés adható a feladatban szereplő mennyiségeknek, ha a, b, c, d pozitív mennyiségek. Ebben az esetben ugyanis az (|a-b|;c+d) és a (|c-d|;a+b) intervallumok közös része nem üres, van tehát olyan e mennyiség, amelyre |a-b|<e<a+b és |c-d|<e<c+d, a háromszög-egyenlőtlenség szerint tehát létezik olyan négyszög, amelynek oldalai a, b, c, d, átlója pedig e (6. ábra).
 

 
6. ábra
 

A négyszög másik átlójára ekkor a háromszög-egyenlőtlenség szerint a+c>f>|b-d|, a bizonyítandó állítás.