A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Használjuk fel, hogy minden valós számra , illetve hogy . Ezeket felhasználva az első feltételből , azaz illetve , azaz következik. Hasonlóan kapjuk a második feltételből, hogy és , azaz
(2)-ből kapjuk, hogy , (4)-ből pedig azt, hogy . A két egyenlőtlenség együtt azt jelenti, hogy , tehát .
II. megoldás. Az alábbi grafikus megoldásban a könnyebb követhetőség kedvéért a és az helyettesítéseket alkalmaztuk. A feltételek így az illetve a alakot öltik, a bizonyítandó állítás pedig (5) megoldáshalmaza egy nyílt félsík, melyet az egyenletű egyenes határol (1. ábra), a (6) egyenlőtlenség megoldáshalmaza pedig egy végtelen nyílt sáv, amelyet az és az egyenletű és egyenesek határolnak (2. ábra).
![](upload/abr84/ab84369.png) 1. ábra.
![](upload/abr84/ab84370.png) 2. ábra. A két halmaz közös része egy ,,félsáv'', amelyet a 3. ábrán a koordinátarendszer nélkül ábrázolunk, hogy ne befolyásoljon és viszonya.
![](upload/abr84/ab84371.png) 3. ábra A feladat állítása szerint ez a halmaz része a (7) egyenlőtlenség megoldáshalmazának, amely egy nyílt negyedsík, az jól ismert megoldáshalmazának eltoltja úgy, hogy a csúcs az origóból a pontba kerül. A koordinátatengelyeket a 4. ábrán sem tüntettük fel.
![](upload/abr84/ab84372.png) 4. ábra. Azt kell megmutatnunk, hogy a 4. ábra negyedsíkja a belsejében tartalmazza a 3. ábra félsávját: ha -ra teljesül (5) és (6), akkor fennáll (7) is. Vegyük észre, hogy a pont rajta van a 2. ábra vastagon megrajzolt alsó határegyenesén, : . Másfelől a koordinátáira , azért a pont nincs az 1. ábra megoldáshalmazában; annak vagy a határán van (ha ), vagy pedig a külsejében (ha ). A 3. és 4. ábrák ponthalmazai tehát az 5a. vagy az 5b. ábrák szerint helyezkednek el.
![](upload/abr84/ab84374.png) 5a. ábra.
![](upload/abr84/ab84375.png) 5b. ábra. Mivel a negyedsík a belsejében tartalmazza a nyílt félsávot, a feladat állítása valóban igaz.
Megjegyzések. 1. Mindkét bizonyításból kiderül, hogy az egyenlőtlenség már az és a egyenlőtlenségekből is következik. 2. Érdekes geometriai jelentés adható a feladatban szereplő mennyiségeknek, ha , , , pozitív mennyiségek. Ebben az esetben ugyanis az és a intervallumok közös része nem üres, van tehát olyan mennyiség, amelyre és , a háromszög-egyenlőtlenség szerint tehát létezik olyan négyszög, amelynek oldalai , , , , átlója pedig (6. ábra).
![](upload/abr84/ab84376.png) 6. ábra A négyszög másik átlójára ekkor a háromszög-egyenlőtlenség szerint , a bizonyítandó állítás. |