A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. Jelöljük az edényben levő gáz (jó közelítéssel páramentes levegő) kezdeti ( hőmérséklethez tartozó) nyomását -lal, térfogatát -lal, a hőmérséklethez tartozó megfelelő értékeket pedig -gyel és -gyel! Zárt térben a víz addig párolog, amíg a felette levő vízgőz telítetté nem válik. (A függvénytáblázat adatai szerint -on a telített vízgőz nyomása Pa, sűrűsége pedig .) Az edényben kialakuló teljes nyomás a gázkeverék alkotórészeinek (levegő és vízgőz) parciális nyomásából tevődik össze: | p=p1+pg=p0T1T0+pg=1,013⋅308273⋅105Pa+0,056⋅105Pa≈1,2⋅105Pa. | (Felhasználtuk, hogy a levegőre az egyesített gáztörvény érvényes, továbbá azt, hogy a levegő rendelkezésére álló térfogat ‐ a csekély mennyiségű víz bizonyos részének elpárolgása miatt ‐ csak elhanyagolhatóan kis mértékben változik.) A melegítés során elpárolgott víz tömege Ez kevesebb, mint az edényben levő víz tömege, tehát az összes víz elpárologtatásához tovább kell melegíteni a rendszert. A táblázatban 5∘C-onként találjuk meg a telített gőz sűrűség- és nyomásadatait, ezekből a fentihez hasonló számítással megállapíthatjuk, hogy 65∘C-on még nem párolgott el az összes víz, 70∘C-on pedig már biztosan elpárolgott. A sűrűséget és a gőznyomást 65 és 70∘C között lineáris függvényekkel közelítve (vagyis lineáris interpolációt végezve) megállapíthatjuk, hogy a víz 67,7∘C≈68 ∘C-on párolog el teljesen, és ekkor az edényben levő gáznyomás
Megjegyzés. A megoldás során feltételeztük, hogy kezdetben az edényben száraz levegő volt csak, vízgőz nem. Ha az edény lezárása után nem rögtön kezdjük melegíteni az edényt, hanem hosszabb ideig várunk, akkor már a kezdeti hőmérsékleten is kialakul a telített gőz állapot. Ebben az állapotban a gőz mennyisége a későbbiekben elpárolgó vízhez képest elhanyagolhatóan kicsi, tehát jó közelítéssel figyelmen kívül hagyható. |