A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Rajzoljunk be a háromszögbe egy megfelelő téglalapot, ahol , az oldal pontjai és . Ismeretes, hogy az átló metszéspontja megegyezik a téglalap középvonalainak metszéspontjával, jelöljük ezt -mel. A téglalap oldallal párhuzamos oldalának felezőpontja rajta van az háromszög csúcsából kiinduló súlyvonalán, hiszen ez a súlyvonal az oldallal párhuzamosan húzott szakaszok mindegyikét felezi. Ha -ból merőlegest állítunk -re, ennek az oldalig terjedő szakasza a téglalap egyik középvonala, és a szakasz felezőpontja. Emiatt rajta van a háromszög -ből induló súlyvonalán, ahol a pont vetülete az -re. (Ha azonos -vel, vagyis , akkor a , , pontok egy egyenesen vannak, és is ezen van rajta.) Jelöljük a felezőpontját -vel, akkor a keresett mértani hely a szakasz. Megmutatjuk, hogy a szakasz minden belső pontjához található egy megfelelő téglalap. Vegyünk fel a szakaszon egy tetszőleges pontot és a rajta átmenő, -re merőleges egyenes -vel alkotott metszéspontját jelöljük -val, az -vel való metszéspontját -rel. A ponton át az -vel húzott párhuzamos metszi ki az , ill. oldalakból a és csúcsait a keresett téglalapnak. A téglalapban valóban az átlók metszéspontja, mert pontja a súlyvonalnak, így felezi a -t is, másrészt a súlyvonalnak pontja, mely felezi az -vel párhuzamos szakaszok mindegyikét, így -et is.
|