A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. Vegyük észre, hogy az kifejezésben a műveletet balról jobbra haladva végezzük el. Az műveletben viszont először a jobb oldali kifejezést kell kiértékelnünk. Mi a balról jobbra haladási irányhoz ismerünk egy azonosságot, ezért célszerű olyan alakra hozni az kifejezést, hogy abban balról jobbra haladva végezhessük el a műveletet. Írjunk helyére egy, az ismert azonossághoz hasonló alakú, -val egyenlő kifejezést. A feltételben és cseréjével a összefüggést kapjuk. Így amely ismét olyan alakú, mint az adott azonosság bal oldala, de helyén most áll. Ezért , és éppen ezt akartuk bizonyítani.
Megjegyzés. A művelet rendelkezik azzal a tulajdonsággal, hogy minden -beli , esetén , . Ebből következik, hogy minden -beli , esetén . Ez azonban nem jelenti azt, hogy a művelet asszociatív. (Ehhez tetszőleges , , elemekre kellene teljesüljön, de ezt az adott feltételek csak választás mellett biztosítják.) Az alábbi példa is mutatja, hogy egy ilyen művelet nem feltétlenül asszociatív. Legyen az egész számok halmazán. Ellenőrizhető, hogy (bár ezek nem feltétlenül egyenlőek -vel). Ez a művelet pedig nem asszociatív. Fordítva is gondok merülhetnek fel: ha a művelet asszociatív, akkor a speciális választással ugyan , de nem biztos, hogy . Gondoljunk az egész számok összeadására. |