|
Feladat: |
B.3696 |
Korcsoport: 16-17 |
Nehézségi fok: átlagos |
Megoldó(k): |
Bednay Dezső , Csajbók Bence , Filus Tamás , Gehér György , Hannák Gábor , Hubai Tamás , Kiss-Tóth Christián , Kőrizs Beatrix , Kovács Péter , Kunovszki Péter , Nagy Csaba , Nándori Péter , Nikházy László , Pálinkás Csaba , Stippinger Marcell , Strenner Balázs , Szabó Botond , Szabó Tamás , Szalóki Dávid , Szilágyi Dániel , Udvari Balázs , Ureczky Bálint |
Füzet: |
2004/október,
415. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Síkbeli ponthalmazok távolsága, Indirekt bizonyítási mód, Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 2004/január: B.3696 |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. Az egyszerűség kedvéért azonosítsuk az egyenest a számegyenessel. Ekkor mindegyik félegyenes vagy ,,jobbra végtelen'' (azaz a -t tartalmazza), vagy ,,balra végtelen'' (azaz a -t tartalmazza). A pontosan számú félegyenes által lefedett részek -félék lehetnek aszerint, hogy hány jobbra végtelen félegyenes tartalmazza őket (mert ezen félegyenesek száma legalább és legfeljebb ). Ezután indirekt módon bizonyítjuk állításunkat. Tegyük fel, hogy létezik a félegyeneseknek olyan elrendezése, amelyben legalább részt fed le pontosan darab félegyenes. Ekkor a skatulya-elv miatt van legalább két egymástól különböző rész, amelyeket ugyanannyi jobbra végtelen félegyenes fed le, amiből persze az is következik, hogy a két részt lefedő balra végtelen félegyenesek száma is egyenlő.
Ha viszont a két rész és , ahol a jelölést úgy választjuk, hogy , (lásd az ábrát), akkor minden -t tartalmazó jobbra nyílt félegyenes -t is tartalmazza, míg minden -t tartalmazó balra nyílt félegyenes -t is tartalmazza. Ezért nem lehet az adott félegyenesek közt olyan, amelynek kezdőpontja az zárt intervallumba esik, mert ez a félegyenes és közül csak pontosan az egyiket tartalmazná. Tehát ellentmondásra jutottunk, s ezzel a bizonyítást befejeztük. |
|