A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. A feladatot a töltéstükrözés segítségével oldjuk meg. Az esetben egyetlen fémlapról van szó, ekkor egyetlen tükrözés elegendő (1. ábra).
1. ábra A esetben a pálcát tükröznünk kell mindkét fémlapra, majd a ,,tükörpálcákat'' is tükrözzük a fémlapokra, és az eljárást addig folytatjuk, amíg új tükörpálcát kapunk. A töltés minden tükrözésnél -szeresére változik. A módszer csak akkor alkalmazható, ha a valódi töltések által elfoglalt térrészbe nem kerül tükrözött töltés. Ez akkor teljesül, ha , ahol pozitív egész (2. ábra). (Az eljárás úgy is megfogalmazható, hogy a töltések tükrözése után a fémlapokat is tükrözzük egymásra, és ezt addig folytatjuk, amíg minden tükrözött töltést tükröztünk az őt közbezáró tükrözött lapokra is.)
2. ábra Az eredeti és a tükrözött töltések az eredeti töltések által elfoglalt térrészben olyan elektromos mezőt hoznak létre a fémlapok nélkül, mint amilyet a valódi töltések és a fémlapok együtt. Meg kell határoznunk egy hosszúságú, egyenletesen elosztott töltésű pálca elektromos terét. Képzeljünk el egy sugarú, hosszúságú hengert, amelynek a töltött pálca a szimmetriatengelye. A henger palástján az elektromos térerősség (szimmetria-okokból) mindenhol ugyanakkora nagyságú, és merőleges a palást érintősíkjára (a henger adott pontjához tartozó sugarának irányába esik). A henger palástján átmenő teljes elektromos fluxus, a Gauss-törvény szerint -lal egyenlő, ezért a térerősség nagysága Az esetben a tükörpálca elektromos térerőssége a valódi pálca pontjaiban nagyságú. A pálcára ható, nagyságú erő a tükörkép, tehát a fémlap felé mutat. (A valóságban ezt az erőt a fémlap megosztott töltései fejtik ki a pálcára.) A esetben a valódi pálcának és a tükörpálcáknak a pálcára merőleges síkmetszete szabályos 20-szöget alkot. A pálcára ható erő a többi (19 darab) tükörrúd által kifejtett erő eredője, amely ‐ a szimmetria miatt ‐ a pálcára merőleges és a fémlapok metszésvonala felé mutat. Elegendő tehát az egyes tükörpálcák által kifejtett erőnek a metszésvonal felé mutató ( irányú) komponensét kiszámítani, majd ezeket az erőkomponenseket összegezni.
3. ábra Tekintsük azt a tükörpálcát, amelynek síkmetszete és a pálca metszete a szabályos 20-szögben középponti szöget zár be (3. ábra). Ennek a két pálcának a távolsága , a közöttük ható erő nagysága tehát | | iránya pedig a tükörtöltés előjelétől függően vonzó vagy taszító. Ennek az erőnek a fémlemezek szögfelezőjével párhuzamos összetevője nagysága tehát nem függ a szögtől, csupán az iránya változik a tükörtöltés előjelétől függően (a pálcával ellentétes tükörtöltés esetén a fémlapok metszésvonala felé, egyforma töltések esetén pedig az ellenkező irányba mutat). Mivel a 19 tükörpálcából 10-nek a töltése , 9-nek pedig , az eredő erő ugyanakkora, mintha csak egyetlen tükörpálca lenne, tehát (irányát és nagyságát tekintve) az esetben kiszámítottal egyezik meg.
Megjegyzések. 1. Látható, hogy az eredmény tetszőleges hajlásszögre igaz ( pozitív egész). Felsőbb matematikai eszközökkel belátható, hogy a pálcára ható elektromos erő akkor is független a fémlapok által bezárt szögtől, amikor nem egész, tehát amikor a töltéstükrözés módszere nem alkalmazható. 2. Hibásak azok a megoldások, amelyek a pálca elektromos terét (a ponttöltés teréhez hasonlóan) -tel arányosnak tekintették. A térerősség -es távolságfüggése vezet az egyszerű végeredményre. |