A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Jelöljük a mélyedés sugarát -rel, a kérdéses nyomóerő nagyságát pedig (a szögű helyzetben) -nel! A kis testre az gravitációs erő és a hasáb nyomóereje hat. A hasábra a kis testre kifejtett nyomóerő ellenereje, az gravitációs erő és az asztal által kifejtett nyomóerő hat.
A hasábra ható erők függőleges komponensei kiegyenlítik egymást, hiszen a hasáb függőleges irányban nem gyorsul. A hasáb vízszintes irányú gyorsulását a vízszintes erők eredője (jelen esetben a kis test nyomóerejének vízszintes komponense) határozza meg: A kis test a hasábhoz képest körmozgást végez. Jelöljük a kis testnek a hasábhoz viszonyított (relatív) sebességét (a kérdéses helyzetben) -vel! Ezen sebesség segítségével ki tudjuk számítani a kis test hasábhoz viszonyított gyorsulásának sugár irányú komponensét: Írjuk fel a kis test Newton-féle mozgástörvényének sugár irányú komponensét az asztalhoz rögzített (nem gyorsuló) koordináta-rendszerben: Az (1) és (2) egyenletekből meg tudnánk határozni a keresett erőt, ha -t ismernénk, ehhez viszont (2) alapján a ismeretére lenne szükségünk. A relatív sebesség meghatározására az energiamegmaradás törvénye nyújt lehetőséget. A kis testnek az asztalhoz viszonyított sebességét a függőleges és a vízszintes komponensekkel jellemezhetjük, ahol a hasáb sebessége az asztalhoz képest. Az impulzusmegmaradás törvénye szerint a rendszer kezdeti (nulla) impulzusának vízszintes komponense a mozgás során nem változik: Végül az energiamegmaradás törvénye: | | (7) |
A (4)‐(7) egyenletekből kiszámíthatjuk a kis test és a hasáb relatív sebességét: majd ebből az (1)‐(3) egyenletek segítségével adódik a keresett nyomóerő: | | (8) | Ez az erő kezdetben (a pontnál) nulla, növekedtével egyre nő, és -nál éri el a maximumát: . Ha (rögzítettnek tekinthető hasáb esete), akkor a kis test a pálya legalsó pontjában a nyugvó helyzetben mérhető súlyának 3-szorosával nyomja a hasábot. A másik határeset: , ekkor a kis test csaknem szabadon esik, a nyomóerő majdnem mindig elhanyagolhatóan kicsi, csupán az alsó fordulópontban válik egy rövid időre nagyon naggyá.
II. megoldás. Jelöljük (az I. megoldás ábráján bejelölt koordináta-rendszer irányítását használva) a hasáb elmozdulását -szel, a kis test koordinátáit pedig -szel és -nal! A rendszer tömegközéppontjának vízszintes koordinátája ‐ vízszintes külső erő hiányában ‐ nem változhat meg: Másrészt a kis test a mélyedés középpontjától mindvégig távolságra kell legyen: ahonnan (9) felhasználásával adódik, ahol , és . (11) egy olyan ellipszis egyenlete, amelynek féltengelyei és hosszúak, és a középpontja az koordinátájú pont. Az energiamegmaradás törvényének felhasználásával a pálya bármely pontjában meg tudjuk adni a kis test (inerciarendszerbeli) sebességének nagyságát (jelöljük ezt -val), és a sebesség irányát is (legyen a sebességvektor függőlegessel bezárt szöge ).
A mozgásegyenletnek a pillanatnyi sebességre merőleges komponense szerint ahol az ellipszis megfelelő pontjához tartozó görbületi sugara. Ez utóbbi a matematikai kézikönyvekben megtalálható képletekkel kiszámítható, de elemi eszközökkel, pl. a bolygómozgás vagy a rezgőmozgás fizikai törvényeiből is meghatározható: | | Innen (12) alapján ( kiszámítható értékének felhasználásával) a nyomóerő nagyságának -vel kifejezett értékére az I. megoldásban megkapott (8) képlet adódik. |
|