Feladat: B.3659 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Gábor Enikő 
Füzet: 2004/május, 278 - 280. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Polinomok szorzattá alakítása, Valós együtthatós polinomok, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2003/szeptember: B.3659

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Megoldás. Ismeretes, hogy egy valós együtthatós negyedfokú polinom felbontható valós együtthatós másodfokú polinomok szorzatára, amelyek ‐ esetleg ‐ tovább faktorizálhatók. A szorzat-alak felírásához kíséreljük meg teljes négyzetté alakítani a p(x)=x4+tx2+1 polinomot. Ez többféleképpen is megtehető:

p(x)=(x2+t2)2-(t24-1),illetve(1)p(x)=x4+2x2+1-(2-t)x2=(x2+1)2-(-t+2)x2és(2)p(x)=x4-2x2+1+(2+t)x2=(x2-1)2-(-t-2)x2.(3)
Az (1) alak akkor lesz két négyzet különbsége, ha a második tag, t24-10, azaz |t|2. A (2) alak akkor, ha -t+20, azaz t2, végül (3) akkor, ha -t-20, vagyis t-2. Eszerint ha |t|2, akkor (1)-ből
p(x)=(x2+t2)2-(t2-42)2=(x2+t+t2-42)(x2+t-t2-42).
Ha t2, akkor (2)-ből
p(x)=(x2+1)2-(-t+2)x2=(x2+1)2-(x-t+2)2==(x2+x-t+2+1)(x2-x-t+2+1).
Végül ha t-2, akkor (3)-ból
p(x)=(x2-1)2-(-t-2)x2=(x2-1)2-(x-t-2)2==(x2+x-t-2-1)(x2-x-t-2-1).
Ez azt jelenti, hogy ha t<-2, akkor p(x) három lényegesen különböző módon is felbontható két másodfokú polinom szorzatára. Ha t=-2, azaz p(x)=x4-2x2+1, akkor kétféle felbontás van, p(x)=(x2-1)(x2-1)=(x2-2x+1)(x2+2x+1), végül ha t>-2, akkor csak egy felbontás létezik: ezt t2 esetén az (1) alakból kapjuk, ha pedig -2<t<2, akkor a (2)-ből.
 

Megjegyzések. 1. Adott p(x)=(x2+ax+b)(x2+cx+d) felbontásból kiindulva természetesen végtelen sok felbontást kaphatunk, ha az egyik tényezőt megszorozzuk egy nullától különböző számmal, a másikat pedig elosztjuk vele. Az ilyen felbontásokat azonban érthető módon nem tekintjük lényegesen különbözőnek.
2. A többféle felbontás megléte azon múlik, hogy hány valós gyöke van a p(x)=0 egyenletnek. Könnyen igazolható, ‐ például az egyenlet megoldásával vagy a p(x) grafikonjának fölrajzolásával, ‐ hogy ha t>-2, akkor az egyenletnek nincs valós gyöke (1. ábra). Ilyenkor a négy komplex gyök két párba sorolható, ahol a párok tagjai egymás konjugáltjai. A megfelelő gyöktényezőket csak egyféleképpen lehet úgy párba állítani, hogy a szorzatuk valós együtthatós másodfokú polinom legyen.
 
 

1. ábra
 

Ha t=-2, akkor a p(x)=0 egyenletnek két kétszeres valós gyöke van (2. ábra). Ekkor a gyöktényezőkből három másodfokú polinom építhető: (x-1)(x+1), (x-1)(x-1) és (x+1)(x+1). Az utóbbi kettő csak egymással szorozható, az első pedig önmagával, így ebben az esetben kétféle felbontást kapunk.
 
 

2. ábra
 

Végül ha t<-2, akkor a p(x)=0 egyenletnek négy különböző valós gyöke van (3. ábra) Ezek közül bármely kettőhöz tartozó gyöktényezőt összeszorozva p(x) másodfokú valós együtthatós tényezőjét kapjuk, ilyenkor háromféle szorzat-alak létezik. Ha például t=-174, akkor a p(x)=x4-174x2+1 polinom gyökei: x1=-12, x2=12, x3=-2, x4=2, a háromféle szorzat-alak pedig:
p(x)=(x2-14)(x2-4)=(x2+52x+1)(x2-52x+1)==(x2+32x-1)(x2-32x-1).

 
 

3. ábra