Megoldás. ,,Ebben a mérésben is (mint a legtöbb mérésben) természetesen fontos, hogy reális eredményt kapjunk, de ‐ érzésem szerint ‐ a megszokottnál hangsúlyosabb a jó kivitelezés és a pontosságra törekvés'' ‐ fogalmazta meg stratégiáját Szabó Áron (Debrecen, Fazekas M. Gimn., 12. évf.).
Valóban, a mérés elvégzése nem jelentett különösebb problémát az azt elvégző tanulóknak. Kellően pontos mérőeszközök is akadtak a tömeg, az idő és a hőmérséklet mérésére. Sőt, az eredményt is előre lehetett sejteni, hiszen a cukor fajhője kisebb, mint a vízé (1200 $\text{J/(kg<math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"><mo>⋅</mo></math><math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"><mrow><msup><mrow></mrow><mrow><mo>∘</mo></mrow></msup></mrow></math>C)}$), így a cukorkoncentráció növelésével az oldat fajhője a vízétől a cukoré felé tart.
A pontosságra való törekvés jegyében többen (pl. Lantos Judit (Hódmezővásárhely, Bethlen G. Ref. Gimn., 11. évf.), Horváth Márton (Fazekas M. Főv. Gyak. Gimn., 12. évf.) és Szabó Áron) megmérték a melegítő berendezés (merülőforraló, illetve az edény) hőkapacitását, és ezt is figyelembe vették az oldat fajhőjének meghatározásánál. Horváth Dóra (Sopron, Széchenyi I. Gimn., 11. évf.) a hőveszteség csökkentése érdekében egymásba csúsztatott poharak közét vattával tömte ki, és ezzel a házilag készített ,,kaloriméterrel'' végezte el a mérést. A melegítés hatásfokát (az oldat által felvett és a melegítő által leadott hő hányadosát) még így is csak 69%-nak találta.
A legtöbben azt kapták, hogy az oldat $c$ fajhője az $x$ koncentráció függvényében lineárisan csökken. A grafikon Paulin Dániel (Fazekas M. Főv. Gyak. Gimn., 12. évf.) mérési adatait mutatja, a mérés pontosságára utaló kicsiny téglalapokkal és az adatokra illesztett egyenessel. (A merülőforraló ,,hatásos teljesítményét'' nem mérte közvetlenül, hanem a tiszta vízre vonatkozó fajhőadathoz illesztve számítással határozta meg azt. Így a mérése a tiszta vízre vonatkoztatott relatív fajhőmérésnek tekinthető.)