A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A feladatra két megoldást mutatunk; mindkét megoldás felhasználja az egyenlőtlenséget, amely tetszőleges , valós számok esetén teljesül.
I. megoldás. Bebizonyítjuk a következő ‐ a feladat állításánál általánosabb ‐ tételt: Ha az valós számokra és tetszőleges valós szám, akkor | | (2) | Abban az esetben, amikor , , , és , a tétel éppen a feladat állítását adja. A tételt teljes indukcióval igazoljuk. Az esetben a feltétel szerint , és az egyenlőtlenség triviálisan teljesül. Tegyük most fel, hogy valamely értékére az állítás igaz; ebből bebizonyítjuk az -gyel nagyobb értékre is. Legyenek tehát olyan valós számok, amelyekre és tetszőleges valós szám. Alakítsuk át (2) baloldalát a következőképpen:
A feltételekből következik, hogy nemnegatív; ellenkező esetben ugyanis a rendezés miatt mindegyike negatív lenne, de akkor nem lehetne . Az egyenlőtlenségből következik, hogy ; az összeg első fele tehát nemnegatív. Az összeg második feléről az indukciós feltevés felhasználásával igazoljuk ugyanezt. Legyen tetszőleges esetén . Ezekre a számokra teljesül, hogy , és | | Ezért, az indukciós feltevés alapján, | |
A (3) azonosság jobb oldalán tehát csupa nemnegatív számot adtunk össze, ezzel igazoltuk, hogy .
II. megoldás. Az egyenlőtlenség többszöri alkalmazásával kapjuk, hogy ha az pozitív egész számok összege , akkor Jelöljük -nel az olyan véges hosszúságú, pozitív egészekből álló számsorozatok halmazát, amelyekben az elemek összege . A sorozatok hosszára nincs megkötés, tartalmazza az egyetlen elemből álló sorozatot éppen úgy, mint az elemből álló -et. Például . A (4) egyenlőtlenséget összes elemére felírhatjuk. A bizonyítandó (1)-et az így kapott egyenlőtlenségek lineáris kombinációjaként fogjuk előállítani. Válasszuk ki egy elemét a következőképpen: az első számot, -et véletlenszerűen választjuk az számok közül; ezután a második számot, -t véletlenszerűen választjuk az számok közül és így tovább egészen addig, amíg el nem érjük az összeget. Más szóval, az sorozat kiválasztásának valószínűsége | |
Az összes sorozat valószínűségének összege természetesen . Minden egyes sorozatra szorozzuk meg a (4) egyenlőtlenséget -val és az így kapott egyenlőtlenségeket adjuk össze. Azt állítjuk, hogy eredményül éppen a bizonyítandó (1)-et kapjuk. Az egyenlőtlenségek összegének jobboldalán éppen áll, mert a valószínűségek összege . Azt, hogy a baloldalon áll, teljes indukcióval igazoljuk. Az esetben ez az állítás triviális, mert csupán egyetlen -esből álló sorozat létezik és ezt valószínűséggel választjuk ki. Legyen tehát és tegyük fel, hogy kisebb értékekre az állításunk igaz. Csoportosítsuk elemeit az első elem szerint szerint, különválasztva az egyetlen -esből álló sorozatot, majd alkalmazzuk az indukciós feltevést:
Ezzel az állítást igazoltuk. |