A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Jelöljük a háromszög csúcsait és szögeit a szokásos módon , , , illetve , , -val, a beírt kör érintési pontjait , , -gyel, középpontját pedig -val (lásd az ábrát). Egy külső pontból egy körhöz húzott két érintő hossza egyenlő, ezért az háromszög egyenlő szárú. Az alapon fekvő szögek egyenlőek, tehát | | Vagyis hegyesszög. Ez a szög a beírt kör rövidebbik ívéhez tartozó érintőszárú kerületi szög, tehát megegyezik az ugyanehhez az ívhez tartozó közönséges kerületi szöggel, a -gel. Ezért ez utóbbi is hegyesszög. Ugyanígy látható be, hogy az háromszög másik két szöge is hegyesszög, vagyis a beírt körnek az oldalakon lévő érintési pontjai mindig hegyesszögű háromszöget alkotnak.
II. megoldás. Használjuk az I. megoldás jelöléseit. Mivel és , azért a egyenes elválasztja az és az pontokat. De nyilván elválasztja az és az pontokat is, ezért és a egyenesnek ugyanarra az oldalára esik. Vagyis benne van abban a egyenes által meghatározott félsíkban, amelyikben az háromszög is elhelyezkedik. Ez nyilván igaz az és az egyenesek által meghatározott félsíkokra is. Tehát benne van a három félsík metszetében, azaz az háromszög belső pontja. Az háromszög köré írt kör éppen az háromszög beírt köre. Tehát az háromszög tartalmazza a köré írt kör középpontját. Ez viszont azt jelenti, hogy a háromszög hegyesszögű. Vagyis egy háromszög beírt körének az oldalakon lévő érintési pontjai nem alkothatnak tompaszögű háromszöget.
|
|