A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A homok ülepedését pl. vízzel majdnem teletöltött, fóliával lezárt mérőhenger segítségével tanulmányozhatjuk. A felrázott homokból leggyorsabban a nagyobb kavicsok ülepednek le, majd a finomabb szemcsék. Körülbelül fél óra alatt eléggé kitisztul a víz, de a szabad szemmel is követhető tisztulás 3‐6 óra hosszan is tart. Ivády Balázs (Kazincbarcika, Ságvári E. Gimn., 11. o.t.) megfigyelte (és táblázatba foglalt, majd grafikonon ábrázolt adatokkal is igazolta), hogy a leülepedett homok térfogata eleinte gyorsan, majd egyre lassabban (a függvényhez hasonlóan) növekszik, majd egy állandónak tűnő értékhez tart. Egy hosszabb (10 órás) méréssorozattal azonban azt is megfigyelte, hogy a homok térfogata egy kevéssel (kb. 10 százalékkal) csökken, amit a már leülepedett homok összeroskadásával magyarázott. A homokszemcsék méreteloszlása és az ülepedés sebessége között a közegellenállási erőtörvény adhat kapcsolatot. (Ez az erő lassú ülepedésnél a sebesség és a homokszem sugarának szorzatával, gyorsabb ülepedésnél a sebesség négyzetének és a keresztmetszetnek a szorzatával arányos. Valamely és hozzá közeli időpont között azon méretű homokszemcsék mennyiségével nő a leülepedett anyag mennyisége, melyek nem elég nagyok ahhoz, hogy már előtt leülepedjenek, de elegendően nagyok ahhoz, hogy idő alatt lesüllyedjenek az edény fenekére. (Részletesebb kiértékelési útmutató olvasható pl. Berecz Endre: Fizikai kémia című könyvének 560‐562. oldalán.) |