|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. 300 tonna acél térfogata (7800 kg/m sűrűséggel számolva) 38,4 m), a tartály által kiszorított víz térfogata tehát 1538,4 m, ennek súlya pedig N. Az emelőerőt úgy kapjuk meg, hogy a felhajtóerőből levonjuk a tartály súlyát. (A tartályban levő levegő súlya elhanyagolható.) A tartály súlya N, az emelőerő tartályonként N.
| Juhász Péter (Debrecen, KLTE Gyak. Gimn., 10. o.t.) |
Megjegyzés. A Vasa csatahajó roncsait egy svéd mérnök fedezte fel az 1950-es évek elején. A monumentális kiemelésre 1959‐1961-ben került sor. Az emeléshez a víz felhajtóerejét vették igénybe. Kezdetben a tartályokat vízzel töltötték meg, majd gumicsöveken keresztül sűrített levegőt nyomtak a tartályokba, így távolítva el a vizet. Ha teljesen kiszorították volna a vizet a tartályokból, a felhajtóerő lényegesen nagyobb lett volna, mint a fahajó (felhajtóerővel csökkentett) súlya. Ezért a vizet csak részben távolították el a tartályokból, így a kiemelés zökkenőmentesen történt. A hajótestet vegyszerrel itatták át, hogy megvédjék a további romlástól. A Vasa Stockholm egyik idegenforgalmi nevezetessége.
| Antal Hunor (Pécs, Ciszterci Nagy Lajos Gimn., 9. o.t.) |
|
PDF |