A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az erők és a forgatónyomatékok egyensúlyának feltételét felírva, majd az egyenleteket megoldva megkaphatjuk a választ a feltett kérdésekre. A feladat másképp, geometriai megfontolásokkal (szerkesztéssel) is megoldható.
1. ábra
a) Függőleges fonál esetén az nehézségi erő és az fonálerő eredője függőleges, tehát a henger és a lejtő között ható erő is függőleges kell legyen (1. ábra). A minimális súrlódási együttható az érintkező felületek normálvektora és a közöttük ható erő által bezárt szögnek (tehát -nak) a tangense, jelen esetben Az 1. ábráról az is leolvasható, hogy a súlyerő és közötti távolságot arányban osztja, a fonálerő tehát a súly -a, általános esetben pedig b) A henger és a lejtő érintkezési pontjára vonatkoztatva csak a nehézségi erőnek és a fonálerőnek van forgatónyomatéka (2. ábra). Az előbbi adott érték, tehát a fonálerő forgatónyomatéka is meghatározott nagyságú. A fonálerő akkor a legkisebb, ha az erőkarja a lehető legnagyobb, nevezetesen , s ez akkor érhető el, ha a fonál párhuzamos a lejtő síkjával.
2. ábra A lejtő által kifejtett erő hatásvonalának át kell mennie a nehezségi erő és a fonálerő hatásvonalainak metszéspontján, s ebből a feltételből leolvasható a minimális súrlódási együttható : | |
A 2. ábra alapján a fonálerő nagyságát is kiszámíthatjuk. Az erővektorok léptékét az ábrán akkorára választottuk, hogy a kényszererő éppen az szakasz hosszával megegyező nagyságú legyen. Ekkor a következő arányt írhatjuk fel: | |
|
|