A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. Jelöljük az ajtó tömegét -mel, szélességét -lel, vastagságát pedig -vel. Az ajtó tehetetlenségi nyomatéka a tömegközéppontján átmenő függőleges tengelyre vonatkoztatva , a tényleges forgástengelyére vonatkoztatott tehetetlenségi nyomatéka pedig a Steiner-tétel értelmében , ahol az ajtó egyik függőleges élénél levő forgástengely és a tömegközéppont távolsága. Az ajtó szögsebessége ( a megadott ,,becsapódási sebesség''), mozgási energiája pedig | | Mivel az ajtó vastagsága sokkal kisebb, mint a szélessége (a megadott tömegadatból vélhető, hogy néhány cm lehet, pedig kb. 70-80 cm), elhanyagolható az 1 mellett, és így a becsapódó ajtó mozgási energiája | | Az ajtó becsapásakor legalább ennyi munkát kell végeznünk, sőt, a tengelysúrlódás és a légellenállás miatt ennél biztosan többet.
() Tibori Tamás Tibold (Debrecen, Kossuth L. Gyak. Gimn., 10. o.t.) dolgozata alapján |
Megjegyzés. A csapágysúrlódás pl. zsírozással eléggé lecsökkenthető, a légellenállást azonban nem ,,kapcsolhatjuk ki''. A legellenállás miatt végzendő többlet-munka nagyságrendjét könnyen megbecsülhetjük: az kb. a megmozgatott levegő mozgási energiájával egyenlő. Ha az ajtó szélességét kb. 0,8 m-nek, magasságát 1,8 m-nek vesszük, a levegő átlagos sebességét pedig -nek tekintjük, akkor a -ban kinyitott ajtó becsapásakor végzett közegellenállási munka kb. 3‐4 J. |