Tételezzük fel, hogy a napelemekkel összegyűjtött energiát hosszú időre, akár egy fél évre is raktározni tudjuk. (Ez azért lényeges, mert télen kisebb a napsugárzásból gyűjthető energia, mint nyáron, az áramfogyasztás viszont éppen télen nagyobb!) Táblázati adatok (pl. a Négyjegyű függvénytáblázat 153. oldal, vagy dr. Futó József: Általános természeti földrajz, 108. oldal) szerint a földfelszínre eső napfény teljesítményének egész éves átlaga (a felhőzet figyelembe vétele nélkül) Közép-Európában kb. 100‐$120\text{W/<math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"><mrow><msup><mrow><mi>m</mi></mrow><mrow><mn>2</mn></mrow></msup></mrow></math>}$.
A napsütéses órák számát naponta kb. 6-nak véve az átlagteljesítményt 4-gyel, a napelemek hatásfoka miatt pedig még egy további 2-es faktorral osztanunk kell. (A napsugárzás irányának változásával nem törődünk, hiszen a napelemeket akár forgatni is lehet.) Ezek szerint kb. $15\text{W/<math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"><mrow><msup><mrow><mi>m</mi></mrow><mrow><mn>2</mn></mrow></msup></mrow></math>}$ átlagos hasznosítható teljesítménnyel számolhatunk. A szükséges 7 GW-os értéket ezzel a számmal elosztva a napelemek területére kb. 450 $\text{k<math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"><mrow><msup><mrow><mi>m</mi></mrow><mrow><mn>2</mn></mrow></msup></mrow></math>}$ adódik (ez kb. Budapest méretű), Magyarország területének mintegy 0,5 százaléka.