Megoldás. Írjuk le a mozgást abban a koordináta-rendszerben, amelyben az űrhajó kezdetben nyugalomban volt, és az időt mérjük az elrugaszkodás pillanatától!
Az asztronauta sebessége az elrugaszkodás után $1/10$-e lesz az űrállomásénak (a tömegarányok és a lendületmegmaradás törvénye miatt), tehát az ember sebessége 1 m/s, az űrállomásé pedig $-0\mathrm{,}1$ m/s.
Az űrhajós a 20. másodpercben éri el a műholdat, majd a szerelési munkák idejére össze kell kapcsolódjon azzal, sebessége tehát (ismét a lendületmegmaradás miatt) $0\mathrm{,}5$ m/s-ra csökken. Az űrhajós 130 másodperc alatt 65 méter utat tesz meg, a kiindulási helyétől tehát 85 méter távol lesz.
Ha 100 másodperc alatt szeretne visszaérni az űrállomáshoz, akkor a 250. másodpercben fognak találkozni, a kiindulási helytől 25 m távolságban. Az asztronautának tehát 100 másodperc alatt $85+25=110$ méter utat kell megtennie, sebessége eszerint $1\mathrm{,}1$ m/s. Az ember sebessége a második elrugaszkodás során $1\mathrm{,}1-\left(-0\mathrm{,}5\right)=1\mathrm{,}6$ m/s-t változott, (ugyanennyit változott a műholdé is, hiszen a tömegük egyforma nagy), a műholdhoz viszonyított sebessége tehát $3\mathrm{,}2$ m/s kell legyen.