A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. Írjuk le a mozgást abban a koordináta-rendszerben, amelyben az űrhajó kezdetben nyugalomban volt, és az időt mérjük az elrugaszkodás pillanatától! Az asztronauta sebessége az elrugaszkodás után -e lesz az űrállomásénak (a tömegarányok és a lendületmegmaradás törvénye miatt), tehát az ember sebessége 1 m/s, az űrállomásé pedig m/s. Az űrhajós a 20. másodpercben éri el a műholdat, majd a szerelési munkák idejére össze kell kapcsolódjon azzal, sebessége tehát (ismét a lendületmegmaradás miatt) m/s-ra csökken. Az űrhajós 130 másodperc alatt 65 méter utat tesz meg, a kiindulási helyétől tehát 85 méter távol lesz. Ha 100 másodperc alatt szeretne visszaérni az űrállomáshoz, akkor a 250. másodpercben fognak találkozni, a kiindulási helytől 25 m távolságban. Az asztronautának tehát 100 másodperc alatt méter utat kell megtennie, sebessége eszerint m/s. Az ember sebessége a második elrugaszkodás során m/s-t változott, (ugyanennyit változott a műholdé is, hiszen a tömegük egyforma nagy), a műholdhoz viszonyított sebessége tehát m/s kell legyen.
|