Megoldás. E mérési feladat célja Vigh Máté (Pécs, Babits M. Gimn., 11. évf.) megfogalmazásában ,,elsősorban nem számszerű mérések végrehajtása, hanem sokkal inkább a jelenségek alapos (kvalitatív) megfigyelése, és a tapasztalatok áttekinthető lejegyzése'' volt.
A mérés elvégzéséhez mindenekelőtt egy elég erős, korong alakú mágnes szükségeltetett. Ilyen majdnem minden iskolai szertárban akad. Ezt a lehetőséget a mérést elvégző diákok közül sokan igénybe is vették. Többen hangszóróból kiszerelt erős mágnessel végezték a megfigyeléseket. Voltak, akik két- vagy többféle mágnest is használtak, a korong alakú mellett gyűrű formájút is. Teljesen egyéni módon oldotta meg a feladatot Rárósi Ferenc (Hódmezővásárhely, Bethlen G. Ref. Gimn., 12. évf.), aki erre a célra egy speciális ,,felmágnesező készüléket'' épített.
Úgy tűnik, a mérést elvégző versenyzőknek a legnagyobb gondot a megfigyelt jelenségek hiteles rögzítése, és annak a mérési jegyzőkönyvet olvasó számára történő meggyőző közlése okozta. Ennek érdekében a legváltozatosabb módszerekhez folyamodtak a versenyzők; ízelítőül bemutatunk néhányat.
Többen, mint pl. Szekeres Balázs (Szolnok, Verseghy F. Gimn., 12. évf.), Kantuly Gábor (Nyíregyháza, Bánki Donát Mki. Gimn., 10. évf.), Komjáthy Júlia (Szekszárd, Garay J. Gimn., 12. évf.) vagy Szakál Alex (Budapest, Apáczai Csere J. Gyak. Gimn., 11. évf.) színes (vagy fekete-fehér) fotókat készítettek és küldtek a megfigyeltekről. Néhányan digitális fényképezőgéppel örökítették meg az ábrákat. (Lapunk hátsó borítóján bemutatunk néhány jól sikerült, látványos felvételt. A Szerk.) Szilágyi Péter (Debreceni Egyetem Kossuth L. Gyak. Gimn., 11. évf.) átlátszó műanyag fólián hozta létre a vasreszelék-képet, majd egy kartonpapír segítségével óvatosan lapolvasóra (szkennerre) helyezte a fóliát, s a kartont eltávolítva beolvasta az ,,erővonal-képet''. Tóth Sándor (Csongrád, Batsányi J. Gimn., 12. évf.) ugyancsak átlátszó fólián alakította ki az erővonal-ábrákat, s azokat fénymásológépbe helyezve készített postázható másolatokat.
Igen figyelemre méltóak azok a frappánsan egyszerű módszerek is, amelyek a modern technika mellőzésével, de mégis meggyőzően dokumentálják és közvetítik a megfigyelteket. Ilyen pl. Tóth Máté (Hódmezővásárhely, Bethlen G. Ref. Gimn., 9. évf.) munkája, aki ragasztóval megkent fehér lapra szórta a vasport. (Mérési jegyzőkönyve szerint a ragasztó nélkül sokkal szebb volt a rajzolat, de azt nem tudta lefényképezni, ezért küldte el az egyébként nagyon szép ragasztós változatokat.) Balogh László (Fazekas M. Főv. Gyak. Gimn., 12. évf.) az erővonal-ábra kialakulása után azonnal leragasztotta azt egy széles cellux-szalaggal, és az így rögzített képeket a dolgozatához mellékelte. Említést érdemel még Juhász Anikó (Eger, Gárdonyi G. Ciszt. Gimn., 12. évf.) is, aki kézzel készített érthető, hiteles ábrákat a tapasztaltakról.
Az iránytűvel történő megfigyeléseket vagy az iránytű elfordulási szögének megmérésével, vagy csak a beállási irány különböző pontokban történő berajzolásával oldották meg a versenyzők. Néhányan gondoltak a földi mágneses tér jelenlétére is, és arra, hogy zavaró hatását a mérési adatok kiértékelésénél figyelembe vegyék. Balogh László (Fazekas M. Főv. Gyak. Gimn., 12. évf.) úgy próbálta a földmágnességből adódó szisztematikus hibát kiküszöbölni, hogy az egész elrendezés ${180}^{\circ }$-os elfordítása után megismételte az iránytűs mérést, és az így kapott kétféle irányt ,,átlagolta''.