Megoldás. Ha egy test úszik, akkor a rá ható nehézségi erő és a folyadék felhajtóereje éppen egyforma nagyságú. A nehézségi erő nyilván nem változik meg attól, hogy az edénybe valamit beleöntünk, tehát a felhajtóerő is változatlan kell maradjon. Ha megváltozik az úszó test folyadékba merülő részének térfogata, akkor ezt csakis a folyadék sűrűségének változása okozhatja. Az üveggömb mélyebbre merül, ha a víz sűrűsége valamiért csökken, és kevésbé mélyre merül, ha a víz sűrűsége nő. A sűrűség ‐ többek között ‐ függ a víz hőmérsékletétől. Ha az edényben pl. szobahőmérsékletű, kb. 20 ${}^{\circ }$C-os víz van, az első pohárban 30 ${}^{\circ }$C-os, a másodikban pedig 10 ${}^{\circ }$C-os, a leírt jelenség valóban bekövetkezik. (Az üveg hőtágulása a vízéhez képest sokkal kisebb, emiatt az üveggömb térfogatváltozása elhanyagolható.)
A víz sűrűsége a vízben oldott anyagok mennyiségétől is függ. Minél sósabb a víz, annál nagyobb az oldat sűrűsége. A leírt jelenség úgy is bekövetkezhet, hogy enyhén sós vizet tartalmazó edénybe először desztillált vizet, majd erősen sós vizet öntünk.