Feladat: 3304. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Buti András 
Füzet: 2001/április, 247 - 249. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Lineáris hőtágulás, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2000/január: 3304. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Jelöljük a rudak eredeti hosszát li-vel, a tömegüket mi-vel, lineáris hőtágulási együtthatójukat pedig αi-vel (ahol i=1 a bal oldali, i=2 pedig a jobb oldali rudra utal).
A hőmérséklet ΔT nagyságú növekedtével az egyes fémrudak hossza liαiΔT értékkel növekszik, a teljes hosszváltozás tehát

ΔL=Δl1+Δl2=(l1α1+l1α1ΔT.(1)
Ha ismernénk a rúd valamelyik pontjának, például az S tömegközéppontnak az elmozdulását, akkor már bármely más pontjának, így a ragasztás R helyének elmozdulását is meg tudnánk határozni.
A rudakra kezdetben csak függőleges erők hatnak, s ha a fonalak h hossza sokkal nagyobb, mint a rudaké, akkor a kicsit kitágult rudakra ható erők is majdnem pontosan függőleges irányúak. Ebből ‐ naívan ‐ arra következtethetünk, hogy a rendszer tömegközéppontja nem mozdul el. Ez azonban ‐ mint az alábbiakból kiderül ‐ hibás következtetés!
A fonalakat (hacsak a tömegközéppont nem esik éppen véletlenül a felezőpontra) különböző nagyságú erők feszítik. Nagyságuk az 1. ábrán látható A és B pontokra felírt forgatónyomatékok egyensúlyából határozhatjuk meg:
F1=m1(l2+12l1)+m212l2l1+l2g,F2=m2(l1+12l2)+m112l1l1+l2g.(2)
Az új (a rudak felmelegítése után kialakuló) egyensúlyi helyzetben a fonalak alsó vége valamekkora Δx1 és Δx2 távolsággal eltér az eredeti helyzettől (2. ábra), emiatt a fonalakban ható erőknek lesz vízszintes összetevője is. Mivel más vízszintes irányú erő nem hat, fenn kell álljon, hogy
F1Δx1h-F2Δx2h=0.(3)
(Felhasználtuk, hogy a fonalak iránya csak kicsit tér el a függőlegestől, emiatt a fonálerők nagyságának változását, valamint a rúdnak a vízszintestől való eltérését nem kell figyelembe vennünk.) A (3) egyenlet
Δx1Δx2=F2F1(4)
alakba is írható, s ez jól mutatja, hogy az összeragasztott rúd végeinek elmozdulása h nagyságától függetlenül ‐ tehát tetszőlegesen hosszú fonalak esetén is ‐ mindig ugyanolyan arányban osztozik a teljes
Δx1=Δx2=ΔL(5)
hossznövekményen. A (2), (4) és (5) egyenletekből kiszámíthatjuk a rúd bal oldali A végpontjának elmozdulását:
Δx1=m2(l1+12l2)+m112l1(m1+m2)(l1+l2)(α1l1+α2l2)ΔT,(6)
majd ebből és a bal oldali rúd hosszának megváltozásából az R pont elmozdulását (a jobb fele mutató irányt véve pozitívnak):
ΔxR=l1α1ΔT-x1=(m1l1+m2l2)(α1l1-α2l2)+2l1l2(m1α1-m2α2)2(m1+m2)(l1+l2)ΔT.
Ennek a kifejezésnek az előjele dönti el, hogy merrefelé mozdul el a két rúd érintkezési helye. Ha
α1α2>l2l1m1l1+m2l2+2m2l1m1l1+m2l2+2m1l2,
akkor az R pont jobbra mozdul el, ellenkező esetben pedig balra.
 Buti András (Fazekas M. Főv. Gyak. Gimn., 11. o.t.) dolgozatának felhasználásával

 
Megjegyzés. Bár a feladat nem kérdezte, érdemes kiszámítani a tömegközéppont elmozdulását is. Kezdetben a tömegközéppont a bal oldali rúdvégtől
xs=m2(l1+12l2)+m112l1m1+m2
távol van, ennek a mennyiségnek a megváltozása a hőtágulás hatására:
Δxs=m2(α1l1+12α2l2)+m112α1l1m1+m2.
A tömegközéppont elmozdulása jobb felé:
Δxs-Δx1=l1l22(l1+l2)(α1-α2)ΔT.
Látható, hogy a tömegközéppont mindig a kisebb hőtágulási együtthatójú fémrúd irányába tolódik el, ha viszont a két anyag hőtágulás szempontjából egyformán viselkedik, akkor s tömegközéppont ‐ a méret- és tömegarányoktól függetlenül ‐ az eredeti helyén marad.