A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Egy köráram középpontjában az áram által keltett indukció Ha az töltésű elektron sebességgel kering, az áram Ha a sebességgel mozgó elektront indukciójú mágneses mező tartja sugarú körpályán, a mozgásegyenlet: Ezeket egybevetve amelyet a ( a vákuumbeli fénysebesség) felhasználásával alakba is írhatunk. A keringő elektron mozgása által keltett mágneses mező erőssége a fenti képlet szerint akkor lehetne nagyobb, mint a homogén , ha kisebb lenne a szögletes zárójelben szereplő, klasszikus elektronsugárnak nevezett mennyiségnél. Ennek számértéke azonban , nagyságrendileg az atommag méretével megegyező távolság, s ilyen kis mérettartományban már nincs értelme pontszerű, körmozgást végző elektronról beszélni. Formálisan (a klasszikus mechanika és elektrodinamika törvényeit alkalmazva) tehát elképzelhető lenne a kérdésben szereplő eset, azonban ez ténylegesen megvalósíthatatlan.
Siroki László (Debrecen, Fazekas M. Gimn., 12. o.t.) |
Megjegyzés. Az elektron ‐ a klasszikus fizika törvényei szerint ‐ nem lehet kisebb méretű, mint , hiszen ellenkező esetben a saját elektrosztatikus energiája elérné, vagy meghaladná a teljes nyugalmi energiáját. Azt is mondhatjuk, hogy a klasszikus elektrodinamika érvényét veszti, ha -nál kisebb méretekben lezajló eseményekre, folyamatokra akarnánk alkalmazni. (Egyéb okok, pl. az elektron hullámtermészete miatt már sokkal nagyobb méreteknél is alkalmazhatatlan a klasszikus elmélet.) A feltett kérdésre tehát a válasz nemleges, az elektron nem hozhat létre nagyobb mágneses teret, mint amekkora őt körpályán tartja.
|