A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. A törés-törvény szerint (az ábra jelöléseivel) maximális értéke () mellett az fénysugár érintőleges, azaz , így . , innen . A megadott mellett cm. Általános esetben az szakasz hossza A szélső estben , ebből Ha tart nullához, minden szög kicsi, így , , , és , tehát Belátható, hogy monoton csökkenő függvénye -nek, tehát változtatásakor az szakasz hossza e két határ közötti értékeket vesz fel.
II. megoldás. Számítsuk ki -et tetszőleges esetére! Az háromszögre felírhatjuk a szinusz-tételt: (felhasználtuk a törési törvényt is), ahonnan Másrészt a koszinusz-tétel szerint Ezt a másodfokú egyenletet megoldva (és a számunkra fontos nagyobb gyököt választva) a keresett távolság: | | Ez a függvény -nak monoton növekvő, -nak tehát monoton csökkenő függvénye. legkisebb értékét a legnagyobb olyan szögnél veszi fel, melyre , vagyis -nél. Itt legnagyobb értékét (pontosabban felső korlátját) határesetben kapjuk, ekkor | |
Jesch Dávid (Nagykanizsa, Batthyány L. Gimn., 12. o.t.) megoldása alapján |
III. megoldás. Az ábra síkjában az optikai tengelyhez közel haladó fénysugarak az üveg határfelületén éppen úgy törnek meg, mint ahogy egy planparalel lemezen, majd egy síkdomború vékony lencsén való áthaladásukkor tennék. A planparalel lemez nem változtatja meg a sugarak irányát, a lencse viszont fókuszálja, az optikai tengelynek a lencsétől távolságban levő pontjára képezi le azokat. Ha ehhez a távolsághoz hozzáadjuk a henger sugarát, megkapjuk az távolságot a vizsgált határesetben.
Megjegyzés. Sok megoldó úgy vélte, hogy az távolságnak nincs felső határa, vagyis hogy a tengelyhez közel érkező fénysugarak tetszőlegesen távoli pontban metszhetik az optikai tengelyt. A részletes számításokból az látszik, hogy ez téves ,,megérzés'' volt.
|
|