A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Ha az Egyenlítő mentén (a Föld középpontjától távolságban) egy tömegű testre ható gravitációs erő értéke , akkor a Földhöz képest álló hajó fedélzetén mérhető nehézségi gyorsulás , ahol az Egyenlítő pontjainak a Föld forgásából adódó sebessége. Ha a hajó az Egyenlítőhöz képest (azzal megegyező irányban, tehát nyugatról kelet felé) még sebességgel mozog, a fedélzetén mérhető ,,effektív nehézségi gyorsulás'' Ha pl. nem hajóról, hanem egy annál lényegesen gyorsabban, sebességgel haladó űrállomásról lenne szó, annak fedélzetén nulla lenne. Az űrállomáson egy ingaóra ,,-os késésben'' lenne, hiszen egyáltalán nem járna! Visszatérve a 45 km/h sebességgel haladó hajóhoz, módon közelíthető, hiszen a legkisebb, -es tagot miatt nyilván elhanyagolhatjuk. Ennek megfelelően a haladáskor a hajó ingaórájának a lengésideje nagyobb mint az álló helyzetben (). A két lengésidő hányadosa | | óra elteltével az óra még csak időt mutat, azaz az óra késése ezalatt Adatainkkal ( =12,5 m/s, =6,37 m és ) Δt≈1,0 s.
Raikovich Tamás (Győr, Czuczor G. Bencés Gimn., 12. o.t.) dolgozata alapján |
Megjegyzés. Nagyon sokan félreértették a feladatot és nem az inga mozgását meghatározó gravitációs erő látszólagos megváltozásában kerestek fizikai magyarázatot az óra késésére, hanem földrajzi fogalmakkal (időzónák átlépésével, illetve a helyi ,,csillagidő'' megváltozásának kiszámításával) próbálták megoldani a problémát. |