A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Ha valamilyen elrendezésben a töltések egyensúlyban vannak a fémgömbökön, akkor valamennyi töltést arányosan (mondjuk -szorosan) megnövelve ismét egyensúlyi elrendezést kapunk, amelyben a térerősségek és a potenciálkülönbségek mindenhol az eredeti értékek -szorosai. Az is igaz, hogy két egyensúlyi töltéselrendezést összeadva ismét egyensúlyi töltéselrendezést kapunk, és ebben a térerősségek, illetve a potenciálok bármely helyen az ottani eredeti értékek vektori, illetve skalár összege. A fenti két tulajdonságot együtt szuperponálhatóságnak hívják. Nevezzük az első (egyetlen töltött gömbnek megfelelő) töltéselrendezést I-nek, a másodikat (amikor és valamelyik másik gömb töltött) II-nek! Forgassuk el a II-es elrendezést az gömb középpontját és a tetraéder középpontját összekötő egyenes körül -kal (legyen ez a III elrendezés), illetve -kal (IV-es elrendezés)!
Képezzük ezek után az I-es állapot -szeresének, illetve a II-es és III-as állapotok -szeresének a szuperpozícióját, és válasszuk a szuperpozíció együtthatóit úgy, hogy három egyforma töltésű gömbünk legyen, továbbá az gömb potenciálja éppen ugyanakkora () maradjon, mint az I-es állapotban volt. Ez a két feltétel akkor teljesül, ha fennáll illetve A fenti egyenletrendszer megoldása: , , és ennek megfelelően a szuperpozícióban a három töltött gömb mindegyike 12 nC töltéssel rendelkezik. Hasonló módon, az I-es elrendezés és a -es állapot megfelelő szuperpozíciójával elérhető, hogy mind a négy gömb töltése ugyanakkora legyen, az gömb potenciálja pedig . A gömbök töltése ilyenkor 10 nC.
Pápai Tivadar (Barcs, Dráva Völgye Középisk., 11. o.t.) dolgozata alapján |
Megjegyzés. Ha a gömbök távolsága sokkal nagyobb lenne, mint a sugaruk, akkor az elektromos terüket a pontszerű töltés közelítésében számíthatnánk. Jelen esetben (a megadott számadatokkal) ez nem teljesül, a gömbök mérete és a távolságuk összemérhető, emiatt egymást erősen polarizálják. A töltéseloszlások és az elektromos mező csak nagyon bonyolult módon számítható ki, de szerencsére ezekre ‐ a fenti gondolatmenetet követve ‐ nincs szükség.
|