A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Jelöljük a lejtő hosszát -lel, hajlásszögét pedig -val. (). Az test gyorsulással mozog a lejtő mentén, és mivel sebességgel érkezik a lejtő aljára, mozgásának ideje | | (2) |
Vizsgáljuk most az elhajított testet! Ha -val jelöljük a kezdősebességének a vízszintessel bezárt szögét, akkor a szakasz hossza (a hajítás távolsága) ahol a test kezdősebessége. Ez a kezdősebesség megegyezik a becsapódás sebességével, az pedig a feladat szövege szerint az (1)-ben szereplő -val egyenlő. Másrészt viszont amit (3)-mal és (1)-gyel összevetve a összefüggést kapjuk. A test vízszintes irányú sebessége , míg az test vízszintes irányú átlagsebessége . Mivel mindkét test ugyanannyi idő alatt teszi meg a vízszintes távolságot, a két átlagsebesség meg kell egyezzen: A (4) egyenlet (5) felhasználásával alakba is írható. Fejezzük ki (6)-ból -t, majd négyzetre emelve adjuk hozzá (5)-ből kiszámított -hoz: ahonnan a egyenletet kapjuk. Ez -ra nézve másodfokú egyenlet, melynek megoldása (A pozitív előjel 1-nél nagyobb számot adna -ra!) Látható, hogy a feladatban szereplő két feltétel (a becsapódási sebességek nagyságának és a két test mozgásidejének egyenlősége) egyértelműen meghatározza a lejtő hajlásszögét, és ezzel együtt a lejtő hosszát is: Bóka Gergely (Szolnok, Verseghy F. Gimn., 10. o.t.) és Török Edwin (Temesvár, Bartók B. Líceum, 9. o.t.) dolgozata alapján |
|