A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Állítsuk a dobozt az egyik cm-es lapjára, és rakjuk bele a pingponglabdákat ‐ amiket ezentúl gömböknek fogunk tekinteni ‐ úgy, hogy egymást és a doboz alját is érintsék. (1. ábra, felülnézet). Így egy sorba gömböt tudunk lerakni és sor van egy rétegben; vagyis összesen helyezhető el. Ha így folytatnánk a ,,dobozolást'', akkor ‐ mivel ‐ legfeljebb labda férne el a dobozban.
1. ábra Keressünk ennél gazdaságosabb elhelyezést. A második réteg gömbjeit helyezzük el úgy, hogy mindegyik az alatta levő 4 gömb mélyedésébe kerüljön. Egy ilyen rétegbe gömb helyezhető el.
2. ábra Számoljuk ki, összesen hány réteg lesz a 146 cm magas ládában. Az alsó négy gömb középpontja egy négyzetet, az 5. felső gömb középpontjával együtt pedig egy négyzetes gúlát alkot (2. ábra). A gúla csúcsának az alaptól való távolságát meghatározhatjuk Pitagorasz tételével: Ennyivel emelkedik ki a 2. réteg gömbjeinek középpontja az alatta lévő gömbök középpontjai által meghatározott sík fölé. Két páros (vagy páratlan) réteg távolsága ‐ vagyis amelyeket az ugyanolyan módon elhelyezett gömbök középpontjai határoznak meg ‐ . A legalsó és legfelső rétegben elhelyezett gömbök középpontjai a doboz aljától, illetve tetejétől 2-2 cm távolságra vannak. Ezt vonjuk le 146-ból, a megmaradó térrészben páros, ill. páratlan réteg van. Így az összesen elhelyezhető gömbök száma: . Vagyis a pingponglabda elfér a dobozban.
Katona András (Debrecen, Fazekas M. Gimn., 9. évf.) |
Megjegyzés. A megoldáshoz illusztráció az első belső borítón látható. |