A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az állítás nem igaz. Sok ellenpélda konstruálható, ezek közül kettőt írunk le. A második azt is mutatja, hogy nagyságrendileg legalább kék pontra van szükségünk ahhoz, hogy a térben piros pont által meghatározott minden tetraéder belsejében legyen közülük legalább egy.
I. ellenpélda. Legyenek a piros pontok a következők: egy négyzet négy csúcsa, valamint a négyzet középpontjából induló, a négyzet síkjára merőleges félegyenes kezdőpontjától különböző pontjai (a számozást válasszuk úgy, hogy minél nagyobb egy pont indexe, annál távolabb van a négyzet síkjától, lásd az 1. ábrát). Ekkor az , , , () olyan tetraéderek, melyeknek nincs közös belső pontjuk. E tetraéderek száma , azaz legalább kék pont kell ahhoz, hogy a piros pontok által meghatározott minden tetraéder belsejében legyen közülük legalább egy. Ez a szám viszont nagyobb, mint , ha .
Nyeste Szabolcs (Budapest, Fazekas M. Gyak. Gimn., 10. évf.) dolgozata alapján |
II. ellenpélda. Legyen n=2k. A piros pontok legyenek az e és f kitérő egyenesek E1,E2,...,Ek és F1,F2,...,Fk pontjai, ahol a pontok az indexeiknek megfelelő sorrendben helyezkednek el az egyeneseken (lásd a 2. ábrát). Ekkor 1≤i,j≤k-1 esetén az EiEi+1FjFj+1 tetraéderek közül semelyik kettőnek nincs közös pontja. Legyen ugyanis EiEi+1FjFj+1 és Ei'Ei'+1Fj'Fj'+1 két különböző ilyen típusú tetraéder. Feltehetjük, hogy i<i'. Ekkor az Ei+1 pont és az f egyenes által meghatározott S síknak a két tetraéder Ei illetve Ei'+1 csúcsai különböző oldalára esnek, Ei+1, Fj, Fj+1, Fj', Fj'+1 S-en vannak, Ei' pedig vagy S-en van, vagy ugyanarra az oldalára esik S-nek, mint Ei'+1. Tehát S elválasztja egymástól a két tetraéder belső pontjait. Az ilyen típusú tetraéderek száma (k-1)2=(n2-1)2, ami n≥16 esetén nagyobb, mint 3n. |