Feladat: B.3470 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Babos Attila ,  Balka Richárd ,  Bóka Gergely ,  Boros Vazul ,  Horváth 424 Márton ,  Horváth Illés ,  Kármán Péter ,  Lovrics Anna ,  Pallos Péter ,  Rácz Béla András ,  Ta Vinh Thong 
Füzet: 2001/október, 413 - 416. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Függvények ábrázolása, Negyed- és magasabb fokú függvények, Függvénytranszformációk, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2001/május: B.3470

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

 
I. megoldás. Az f(x)=3x4-4x3 függvény grafikonja az 1. ábrán látható, szaggatott vonallal rajzoltuk meg a keresett egyenest.
Vegyük észre, hogy ha a szóban forgó polinomokon elvégezzük az xx+13 helyettesítést ‐ grafikusan ez azt jelenti, hogy a görbét eltoljuk az x tengely mentén -13 egységgel ‐, akkor a kapott f1(x)=f(x+13) negyedfokú polinom nem tartalmaz harmadfokú tagot: *Ezt az ‐ úgynevezett Tschirnhaus-féle ‐ helyettesítést alkalmazzák az általános negyedfokú egyenlet megoldásának első lépéseként is a harmadfokú tag kiküszöbölésére.
f1(x)=3(x+13)4-4(x+13)3=3x4-2x2-89x-19.

 

f1(x)-ben a páros fokú tagokat teljes négyzetté alakítva kapjuk, hogy
f1(x)=3(x2-13)2-89x-49.

Az y=3(x2-13)2 grafikonját (2. ábra) nyilván az x tengely érinti kétszer, így az f1(x) grafikonjának kettős érintője y=-89x-49. A keresett egyenest most már az inverz xx-13 helyettesítéssel kapjuk; egyenlete:
y=-89(x-13)-49=-89x-427.

 
II. megoldás. Az y=ax+b egyenletű egyenes pontosan akkor érinti két pontban az y=3x4-4x3 függvény grafikonját, ha a p(x)=3x4-4x3-ax-b polinom grafikonja két helyen érinti az x tengelyt, azaz két többszörös gyöke van. A görbe negyedfokú, ezért mindkét többszörös gyök kétszeres, több gyöke nincsen, így ha a gyökök x1 és x2, akkor a p(x) gyöktényezős alakja
p(x)=3(x-x1)2(x-x2)2.(*)
A jobb oldalon a műveleteket elvégezve:
3x4-4x3-ax-b==3x4-6(x1+x2)x3+3(x12+4x1x2+x22)x2-6x1x2(x1+x2)x+3x12x22.

Az együtthatók egyenlőségéből
x1+x2=23,(1)x12+4x1x2+x22=0,(2)6x1x2(x1+x2)=a,(3)-3x12x22=b.(4)
(2)-ből (x1+x2)2=-2x1x2, azaz (1) felhasználásával x1x2=-29. Innen (3)-ból a=-89, (4)-ből pedig b=-427.
A keresett egyenes egyenlete tehát csak y=-89x-427 lehet, ez az egyenes pedig valóban megoldás, ugyanis az (1), (2) egyenletekből álló rendszer megoldásai valós számok (x1=13-33 és x2=13+33), és így a fenti lépések megfordíthatók, a (*) szorzat tényezői valós együtthatós polinomok.
 Rácz Béla András (Fazekas M. Főv. Gyak. Gimn., 9. o.t.)

 
III. megoldás. Ha a tetszőleges valós szám, akkor a görbét az (a;f(a)) pontjában érintő egyenes egyenlete
y=f'(a)(x-a)+f(a).
Ha ba, akkor a (b;f(b))-beli érintő pontosan akkor lesz ugyanez az egyenes, ha
f'(a)=f'(b)(1)f(a)-af'(a)=f(b)-bf'(b).(2)
(1)-ből a-b0-val osztva kapjuk, hogy
a2+ab+b2-a-b=0,(3)
(2)-ből pedig ugyanígy, hogy
9(a+b)(a2+b2)-8(a2+ab+b2)=0.(4)
(3) szerint a2+ab+b2=a+b; ezt felhasználva, (4)-ből
a2+b2=89,(5)
amit (3)-ba helyettesítve
a+b-ab=89.(6)
Az (5), (6) egyenletrendszer közvetlenül negyedfokú egyenletre vezet; mivel mindkét egyenlet szimmetrikus, érdemes bevezetni az u=a+b, v=ab új ismeretleneket: így az
u2-2v=89,u-v=89
egyenletrendszerhez, és innen v=u-89 helyettesítésével az u2-2u+89=0 egyenlethez jutunk. Ennek gyökei u1=23, u2=43. Ennek megfelelően v1=-29 és v2=49.
A keresett a és b értékek most már a
t2-u1t+v1=0,illetve at2-u2t+v2=0
egyenletek megoldásai.
Az első esetben a=13-33 és b=13+33, a második esetben viszont a két gyök egyenlő, a=b=23. A megoldást az ab feltétellel keressük, így a második lehetőség elesik.
Ha a=13-33, akkor f'(a)=-89 és f(a)-af'(a)=-427, így az (a;f(a))-beli érintő egyenlete
y=-89x-427.
Mivel lépéseink megfordíthatóak, ugyanez a (b;f(b))-beli érintő egyenlete is.
 Kármán Péter (Budapest, Móricz Zs. Gimn., 12. o.t.)

 
Megjegyzések. 1. Az a=b=23 az y=3x4-4x3 görbe ‐ egyik ‐ inflexiós pontjának az abszcisszája. Szigorúan véve itt is két egybeeső érintőről beszélhetünk, most azonban az érintési pontok is egybeesnek.
2. A III. megoldásban kapott (3) feltételt (f'(a)-f'(b)a-b=0) az (a;b) koordináta-rendszerben ábrázolva egy ellipszist kapunk (3. ábra). Ez az ellipszis azokból a P(a;b) pontokból áll, amelyekre az (a;f(a)) és (b;f(b))- pontokban az y=3x4-4x3 görbéhez párhuzamos érintők húzhatók. Az ellipszis tengelyei párhuzamosak a koordinátatengelyek szögfelezőivel, középpontja pedig a C(13;13) pont.
 

Az ellipszis kistengelyének végpontjai, O, és I(23;23) az y=3x4-4x3 görbe két inflexiós pontját adják. Első ránézésre meglepőbb, hogy a nagytengely végpontjai, E1(13+13;13-13) és E2(13-13;13+13) éppen a kettős érintő érintési pontjait szolgáltatják. Ez a kapcsolat világossá válik, ha átgondoljuk a negyedfokú görbe ,,szimmetriáját'' az x=13 pontra nézve. Ez az érték az érintők meredekségét számoló harmadfokú derivált grafikonja szimmetria-középpontjának az abszcisszája, és ha a negyedfokú polinomból kivonjuk a kettős érintő egyenletét, akkor a kapott negyedfokú görbe már valóban tengelyesen szimmetrikus lesz az x=13 egyenesre. (Ez indokolja ‐ többek között ‐ az I. megoldás helyettesítését.) Ez pedig azt jelenti, hogy a kettős érintő érintési pontjainak abszcisszái is szimmetrikusan helyezkednek el az x=13 pontra, a 3. ábrán a megfelelő pont rajta van az a+b=23 egyenletű egyenesen is, ami éppen az ellipszis nagytengelye.
Könnyen ellenőrizhető, hogy ez a tulajdonság minden olyan negyedfokú görbére teljesül, amelynek létezik kettős érintője, pontosabban szólva az f'(a)-f'(b)a-b=0 pontosan ebben az esetben lesz valós ellipszis egyenlete. Az így kapott ellipszisek hasonlók, excentricitásuk 33, állásuk olyan, ahogyan azt a 3. ábra mutatja, kistengelyük végpontjai a negyedfokú görbe inflexiós pontjait ‐ azaz a harmadfokú derivált szélsőértékeit ‐, nagytengelyük végpontjai pedig a kettős érintő érintési pontjait adják.

 

 

 

*1