A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Ha minden -re, akkor az egyenlőtlenség , ami minden mellett teljesül, sőt egyenlőség áll fenn. meghatározása szempontjából tehát a eset a lényeges, ezt vizsgáljuk tovább. Osszuk el az egyenlőtlenség mindkét oldalát a pozitív számmal: | | Legyen , így és . Az egyenlőtlenség új alakja: Becsüljük most meg a bal oldal tényezőit felülről -tel: | | A második tényezőt ki tudjuk fejezni, mivel | | tehát alapján | | Legyen , így | | mert . -dal az állítás tehát igaz. Kimutatjuk, hogy ez már éles is, tehát . Megnézzük, mikor állhat itt egyenlőség. Pontosan akkor, ha | | Ha lenne három pozitív a szám: ai, aj, ak>0, akkor a második feltétel sérülne, hiszen | aiaj(ai2+aj2)<aiaj(ai2+aj2+ak2)≤aiajM. | Tehát két szám, ai és aj kivételével a többi a szám nulla. Tehát ∑1≤k≤nak=1 miatt ai+aj=1 és ai2+aj2=12 M=12 miatt. Azaz ai2+(1-ai2)=12, vagyis 4ai2-4ai+2=1, tehát (2ai-1)2=0, tehát ai=12, amiből aj=12. Ekkor ráadásul a bal oldal értéke éppen 18, tehát C=18. Ha ai=aj=12, akkor xk=0, ha k≠i, j és xi=xj>0. Azonban xi=0, i=1, 2, ..., n is egyenlőséget eredményez, a (b) részre tehát a válasz: Egyenlőség akkor és csak akkor áll, ha az x-ek közül n-2 darab 0-val egyenlő, a maradék kettő pedig egymással egyenlő.
|