A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Vezessük be az egyelőre meghatározatlan paraméterrel az , , új ismeretleneket. Ezekkel az ismeretlenekkel az átrendezett egyenlet | | alakba írható. Mivel , látható, hogy választással a négy tag közül kettő lesz nulla, és az egyenlethez jutunk, ahol , és nemnegatív egészek. Ezt fogjuk megoldani. Ha , és valamelyike nulla, akkor (1) szerint az összegük is az, és így az megoldást kapjuk. Föltehető ezért, hogy mindhárom érték legalább 1. (1) bal oldala tovább alakítható: | | (2) | Ha mindhárom érték legalább 2, akkor , és így , amihez a nemnegatív -et adva nem kaphatunk -t. Így , és között van 2-nél kisebb, és mivel mindhárom érték legalább 1, egyikük ‐ például ‐ pontosan 1. Ekkor (2) így alakul: A tényezők értéke nemnegatív, így a szorzat pontosan akkor 2, ha az egyik tényező 1, a másik pedig 2. Az halmaz tehát a halmazzal egyenlő, így a szimmetrikus (1) nemnegatív megoldásai a és az számhármasok. Az eredeti egyenlet megoldásaira tehát vagy , vagy pedig . Az egyenletnek így 7 megoldása van a pozitív egészek körében, , illetve a 2, 3, 4 számhármas hatféle permutációjaként adódó megoldások.
Megjegyzések. 1. A fentiekhez hasonló számolgatással könnyen ellenőrizhető, hogy az , , számhármas pontosan akkor megoldása az eredeti egyenletnek, ha az , , számhármas is megoldás. Mivel pedig az egyenletnek jól látható módon nincsen negatív egészekből álló megoldása (ekkor , , és mindegyike legalább 1), így az egyenletnek olyan megoldása sem lehet, ahol mindhárom érték nagyobb 2-nél. Az egyenletet kielégítő pozitív számhármasok között tehát szerepelnie kell 3-nál kisebb értéknek is. Ha egy pozitív megoldásnak eleme a 2, például , akkor , és is megoldás, ami azt jelenti, hogy . Innen vagy és így , ami nem pozitív megoldás, vagy pedig és így ; megkaptuk a számhármast. Azokat a pozitív megoldásokat nem találtuk még meg, amelyek elemei között nem szerepel a 2. Az ilyen megoldások legkisebb eleme az 1. Ha például , , akkor az egyenlet az alakot ölti, ez pedig a pozitív egész és értékekre csak úgy teljesülhet, ha . 2. Az egyenletből pl. kifejezhető mint az változó paraméteres (a paraméter ) racionális törtfüggvénye: Ha az 1. megjegyzésben látottak szerint elintézzük azt az esetet, amikor valamelyik ismeretlen értéke 1, akkor a (3) függvényt abban az esetben kell vizsgálni, amikor , és , és mivel nem megoldás, az is föltehető, hogy . A függvény grafikonján keressünk tehát rácspontokat az ; feltételnek eleget tevő síknegyedben, amennyiben az egész értékű paraméter értéke nagyobb 2-nél. A függvény grafikonja szimmetrikus az egyenesre, és az ábrán látható. A hiperbola aszimptotái az és az egyenesek, ahol . Mivel , azért . Ha , akkor , így a függvény grafikonján csak a íven találhatunk rácspontot. Az olvasóra bízzuk annak ellenőrzését, hogy ha , akkor a íven sincsen rácspont, ha vagy 4, akkor pedig az első esetben csak a ‐ és a szimmetrikus ‐, a másodikban pedig csak a és a szimmetrikus rácspont esik a ívre.
|