Feladat: B.3396 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Füzet: 2001/április, 221 - 223. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Diofantikus egyenletek, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2000/október: B.3396

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Vezessük be az egyelőre meghatározatlan t paraméterrel az u=x-t, v=y-t, v=z-t új ismeretleneket. Ezekkel az ismeretlenekkel az átrendezett xyz-xy-yz-zx+2=0 egyenlet

uvw+(t-1)(uv+vw+wu)+(t2-2t)(u+v+w)+t3-3t2+2=0
alakba írható. Mivel t3-3t2+2=(t-1)(t2-2t-2), látható, hogy t=1 választással a négy tag közül kettő lesz nulla, és az
uvw-u-v-w=0(1)
egyenlethez jutunk, ahol u, v és w nemnegatív egészek. Ezt fogjuk megoldani.
Ha u, v és w valamelyike nulla, akkor (1) szerint az összegük is az, és így az u=v=w=0 megoldást kapjuk. Föltehető ezért, hogy mindhárom érték legalább 1.
(1) bal oldala tovább alakítható:
(uv-1)(w-1)+(u-1)(v-1)-2=0.(2)
Ha mindhárom érték legalább 2, akkor uv4, és így (uv-1)(w-1)3, amihez a nemnegatív (u-1)(v-1)-et adva nem kaphatunk 2-t. Így u, v és w között van 2-nél kisebb, és mivel mindhárom érték legalább 1, egyikük ‐ például w ‐ pontosan 1. Ekkor (2) így alakul:
(u-1)(v-1)=2.(3)

A tényezők értéke nemnegatív, így a szorzat pontosan akkor 2, ha az egyik tényező 1, a másik pedig 2. Az {u,v} halmaz tehát a {2,3} halmazzal egyenlő, így a szimmetrikus (1) nemnegatív megoldásai a {0,0,0} és az {1,2,3} számhármasok. Az eredeti egyenlet megoldásaira tehát vagy {x,y,z}={1,1,1}, vagy pedig {x,y,z}={2,3,4}.
Az egyenletnek így 7 megoldása van a pozitív egészek körében, x1=y1=z1=1, illetve a 2, 3, 4 számhármas hatféle permutációjaként adódó megoldások.
 
 

Megjegyzések. 1. A fentiekhez hasonló számolgatással könnyen ellenőrizhető, hogy az x, y, z számhármas pontosan akkor megoldása az eredeti egyenletnek, ha az x1=2-x, y1=2-y, z1=2-z számhármas is megoldás. Mivel pedig az egyenletnek jól látható módon nincsen negatív egészekből álló megoldása (ekkor xy, yz, zx és -xyz mindegyike legalább 1), így az egyenletnek olyan megoldása sem lehet, ahol mindhárom érték nagyobb 2-nél.
Az egyenletet kielégítő pozitív számhármasok között tehát szerepelnie kell 3-nál kisebb értéknek is. Ha egy pozitív megoldásnak eleme a 2, például x=2, akkor x1=0, y1=2-y és z1=2-z is megoldás, ami azt jelenti, hogy y1z1=2. Innen vagy {y1,z1}={1,2} és így {y,z}={-1,0}, ami nem pozitív megoldás, vagy pedig {y1,z1}={-1,-2} és így {y,z}={3,4}; megkaptuk a {2,3,4} számhármast.
Azokat a pozitív megoldásokat nem találtuk még meg, amelyek elemei között nem szerepel a 2. Az ilyen megoldások legkisebb eleme az 1. Ha például x=1y, z, akkor az egyenlet az
y+z=2
alakot ölti, ez pedig a pozitív egész y és z értékekre csak úgy teljesülhet, ha y=z=1.
2. Az egyenletből pl. y kifejezhető mint az x változó paraméteres (a paraméter z) racionális törtfüggvénye:
y=zx-2(z-1)x-z.(4)
Ha az 1. megjegyzésben látottak szerint elintézzük azt az esetet, amikor valamelyik ismeretlen értéke 1, akkor a (3) függvényt abban az esetben kell vizsgálni, amikor x, y és z2, és mivel x=y=z=2 nem megoldás, az is föltehető, hogy z>2.
A függvény grafikonján keressünk tehát rácspontokat az x2; y2 feltételnek eleget tevő síknegyedben, amennyiben az egész értékű z paraméter értéke nagyobb 2-nél.
A függvény grafikonja szimmetrikus az y=x egyenesre, és az ábrán látható. A hiperbola aszimptotái az x=z0 és az y=z0 egyenesek, ahol z0=zz-1. Mivel z>2, azért 1<z0<2.
Ha x=2, akkor y=2z-2z-2>2, így a függvény grafikonján csak a PQ íven találhatunk rácspontot.
Az olvasóra bízzuk annak ellenőrzését, hogy ha z>4, akkor a PQ íven sincsen rácspont, ha z=3 vagy 4, akkor pedig az első esetben csak a (2,4) ‐ és a szimmetrikus (4,2) ‐, a másodikban pedig csak a (2,3) és a szimmetrikus (3,2) rácspont esik a PQ ívre.