A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az egyszerűség kedvéért nevezzük a bolhákat pontoknak. Először azt mutatjuk meg, hogy -re az állítás mindig igaz. Azt mutatjuk meg, hogy akármilyen messzire eljuthatnak a pontok, ha mindig a legbalra esővel átugorjuk a legjobbra esőt. Ebben az esetben egy mohó algoritmus eljuttatja a pontokat -en túlra. Az első lépésben minden pont különböző helyre kerül, ezt tekinthetjük a továbbiakban kiindulóhelyzetnek. Jelölje itt a szomszédos pontok közötti távolságot rendre , , , . Egy ugrás után az új távolságok: , , , , . Mivel | | azért a legkisebb távolság változatlan marad. Jelölje ezt . A legjobbra fekvő pont így minden lépésben legalább -vel jobbra kerül. Mivel , azért egy idő után akármilyen messzire eljut. Ezután lépésben a többi pont is -en túlra jut, és ezt akartuk bizonyítani. Most megmutatjuk, hogy ha , akkor semelyik kiindulóhelyzetből sem lehet akármilyen messzire eljutni. Minden ponthoz rendeljünk hozzá ugyanis egy számot úgy, hogy az egyenest a számegyenesnek tekintjük. Legyen a -adik lépés után a pontoknak megfelelő számok összege, pedig a számok legnagyobbika. Nyilván . Ha bebizonyítanánk, hogy korlátos, akkor készen lennénk, mert így egy pont sem juthatna át egy bizonyos -en (a korláton) túlra. Ugorja át a -edik lépésben -t és ezzel kerüljön -be. Az értelemszerű jelölésekkel ebből: ezt átrendezve . Tehát . Most igazoljuk, hogy | | , tehát ha , akkor ez valóban igaz. Ha pedig , akkor , hiszen a legjobbra eső pont nem változhatott másra, mint -re. Ekkor az egyenlőtlenség nyilvánvaló. Tehát . Vagyis . Mivel , azért , amiből . Legyen . Ekkor | | Ezek szerint , tehát korlátos, készen vagyunk. Így a megoldás: .
Pálvölgyi Dömötör (Fazekas M. Főv. Gyak. Gimn., 12. o.t.) |
|