A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az egyszerűség kedvéért válasszuk a kerék sugarát és a sebességét egységnyinek (ekkor a szögsebessége is egységnyi lesz). Válasszunk egy olyan koordináta-rendszert, melynek tengelye a vízszintes pályán jobbra haladó kerékpár sebességének irányába mutat, az tengelyt pedig függőlegesen felfelé irányítjuk.
Amikor a kerék tengelye a pontban van (tehát amikor a kerék legeleje éppen eléri az helyen levő célvonalat), ax tengellyel szöget bezáró küllő egyenlete: (Nem vettük figyelembe a kerékagy méretét, vagyis úgy tekintettük, mintha valamennyi küllő meghosszabbítása a kerék tengelyén haladna át.) Bizonyos idő elteltével a küllő szöggel elfordul, a kerék pedig a pozitív tengely irányában szakasznyit elmozdul, a küllő egyenlete tehát ekkor lesz. A célfotón az tengelyen fekvő, vagyis az -nak megfelelő pontok láthatók, méghozzá | | magasságban, vízszintesen pedig (az egységnyi haladási sebességnek megfelelően) az pontba helyezve. (A célfotón leolvasható ,,virtuális valóságot'' megadó koordinátákat nagybetűkkel jelöltük, ezek nem tévesztendők össze a kerék és a küllők valódi, kisbetűs koordinátáival!) Ábrázoljuk a függvényt különböző (mondjuk -onként növekvő) értékek mellett! A kerék abroncsa a célfotón is körnek látszik, hiszen egy tiszta elforgatás a kört körbe viszi át, a kerék egészének transzlációs mozgását pedig a képpontok megfelelő nagyságú ,,elektronikus eltolása'' éppen aránytartó módon veszi figyelembe. Nem ilyen egyszerű a helyzet a küllőkkel. Azok az ábrán látható módon erősen eltorzítva jelennek meg a képen, alakjuk jól egyezik az elektronikus célfotókon ténylegesen megfigyelhető (a nagyobb kerékpáros versenyek után az Interneten is megjelenő és tanulmányozható küllő-alakokkal. (Egy ilyen célfotó a KöMaL honlapján a jelen feladat előzetes rövid megoldásánál is megtalálható. A Szerk.)
Dőry Magdolna (Szentendre, Ferences Gimn., 10. o.t.) dolgozata alapján |
|
|