A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az izzó fénykibocsátása a rajta átfolyó áram erősségétől függ, az áramot pedig (adott külső feszültség esetén) a soros kör impedanciája határozza meg. Eredetileg az impedancia , a tekercs rövidre zárása után pedig . Ez a két mennyiség akkor egyezik meg, ha azaz Ez az egyenlőség vagy esetén teljesül. Reális tekercset és valódi váltófeszültséget feltételezve , így csak az megoldás marad, hogy az induktív ellenállás kétszer nagyobb, mint a kapacitív ellenállás (1. ábra). Ha a kondenzátort zárjuk rövidre, a kör impedanciája lesz. Az ábráról leolvashatjuk, hogy , vagyis a kör impedanciája megnő, az áramerősség ‐ és ezzel együtt az izzó fénykibocsátása ‐ pedig lecsökken.
Romhányi Judit (Szolnok, Verseghy F. Gimn. 12. o.t.) és |
Séfer Richárd (Siófok, Perczel M. Gimn. 10. o.t.) dolgozata alapján |
Megjegyzés. A tekercs rövidre zárásakor az áramerősség változatlanságának feltételéből adódó egyenletnek formálisan is megoldása. Ennek a megoldásnak is tulajdonítható fizikai jelentés: a tekercs induktív ellenállása igen kicsi (a mérési hibahatáron belül nulla). Ennek pl. az lehet az oka, hogy a tekercs induktivitása kicsi, vagy az, hogy a váltóáram frekvenciája nagyon kicsi (esetleg mindkettő teljesül). Ilyen körülmények között (2. ábra) a tekercs rövidre zárása nyilván nem okoz észrevehető változást az áramerősségben. Ha viszont az alacsony frekcencián nagy ellenállást képviselő kondenzátort zárjuk, az számottevően csökkenti az impedanciát, növeli az árámerősséget, az izzó tehát ebben az esetben fényesebben világít.
Bárkai János (Budapest, Berzsenyi D. Gimn. 10. o.t.) |
|