Feladat: 1999. évi Kürschák matematikaverseny 1. feladata Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Füzet: 2000/február, 66. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Osztók száma, Osztók összege, Kürschák József (korábban Eötvös Loránd)
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2000/február: 1999. évi Kürschák matematikaverseny 1. feladata

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Jelölje a szóban forgó összegek közül az elsőt D1(n), a másodikat pedig D2(n).
D1(n) meghatározásánál minden, az n-nél nem nagyobb pozitív páros számot annyiszor kell figyelembe vennünk, ahány többszöröse van az 1, 2, ..., n számok között. Ezért D1(n)=2jnsn(2j), ahol sn(k) jelöli a k pozitív egész 1 és n közé eső többszöröseinek számát: sn(k)=n/k. Hasonlóképpen D2(n)=2j-1nsn(2j-1). Világos, hogy k<l esetén sn(k)sn(l), így a D1(n) összeg minden egyes sn(2j) tagját felülről becsülhetjük a D2(n) összeg megfelelő sn(2j-1) tagjával. Következésképpen D1(n)D2(n). Hasonlóképpen, az első tag sn(1)=n kivételével, a D2(n) összeg minden egyes sn(2j-1) tagja (j2) megbecsülhető a D1(n) összeg megfelelő sn(2(j-1)) tagjával, ezért D2(n)n+D1(n). A két egyenlőtlenség összevetéséből a feladat állítása azonnal leolvasható.

 

Megjegyzések. 1. A feladatot Pósa Lajos bocsátotta a versenybizottság rendelkezésére.
2. A fenti bizonyítást finomíthatjuk olyan módon, hogy az egyes összegek első néhány tagjára alkalmazzuk az sn(k)=n/k képletet, és csak a fennmaradó tagokat becsüljük a másik összeg megfelelő tagjaival. Így a D1(n)D2(n) egyenlőtlenség helyett például n2 esetén az erősebb D1(n)-n2D2(n)-n becslést alkalmazhatjuk, ahonnan n/2D2(n)-D1(n)n következik. Általában tetszőleges k pozitív egész számra felírható n2k+1 esetén a
j=1kn2j-1-j=1kn2jD2(n)-D1(n)j=1k+1n2j-1-j=1kn2j
egyenlőtlenség, amelyből kiindulva az ln(k+1)<1+12+...+1k<1+lnk becslésre támaszkodva nem nehéz megmutatni, hogy a (D2(n)-D1(n))/n sorozat határértéke ln2.
Terpai Tamás dolgozatában azt is megmutatta, hogy a D2(n)-D1(n) különbség nln2-től való eltérése n nagyságrendű. (Erre vonatkozóan lásd még az 1999. decemberi számunk A. 225. számú feladatát.)