Feladat: C.594 Korcsoport: 14-15 Nehézségi fok: könnyű
Megoldó(k):  Ásványi Katalin 
Füzet: 2001/február, 93 - 94. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Trapézok, Terület, felszín, Pitagorasz-tétel alkalmazásai, C gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2000/szeptember: C.594

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A húrtrapéz olyan trapéz, amelynek oldalai a körnek húrjai, s mivel a húrnégyszög szemközti szögeinek összege 180, ebből következik, hogy a trapéz egyenlő szárú.
Legyen a trapéz nagyobbik alapja AB=a, a kisebbik DC=c, szárai pedig AD=BC=b (1. ábra).
A feltétel szerint:

d=2b+c.(1)
A trapéz területe: T=a+c2m. Pitagorasz tétele szerint:
m=b2-(a-c2)2.
(1)-ből b=d-c2; ezeket behelyettesítve
T=a+c2(d-c2)2-(a-c2)2.
Alakítsuk át a kifejezést, használjuk fel az ismert x2-y2=(x+y)(x-y) azonosságot:
T=a+c4(d+a-2c)(d-a).
A (d-a) értéke állandó, ez nem befolyásolja a maximum értéket; d+a=k a trapéz kerülete. Tovább alakítva a kifejezést kapjuk, hogy
T=14d-a(a+c)(a+c)(k-2c).
A második gyökjel alatt mindegyik tényező pozitív, a háromtényezős szorzatra felírhatjuk a számtani és mértani közepek közti egyenlőtlenséget:
(a+c)(a+c)(k-2c)3(a+c)+(a+c)+(k+2c)3=k+2a3.
A szorzat akkor maximális, ha a tényezők egyenlők, azaz a+c=k-2c=d+a-2c, ahonnan 3c=d, illetve c=d3 és b=d-c2=d3, vagyis a szárak és a rövidebbik alap hossza egyenlő.
Ilyen trapéz akkor létezik, ha d>a (2. ábra).
A kétíves szögek egyenlők, mert egyenlő hosszúságú húrokhoz tartoznak, így ABCD, vagyis a négyszög valóban trapéz.
 Ásványi Katalin (Ajka, Bródy I. Gimn., 11. o.t.)

 
Megjegyzések. 1. A feladatot, mint szélsőérték-feladatot, deriválással is meg lehet oldani (lásd az internetes megoldásvázlatot).
2. A szokásosnál több 0 pontos dolgozat oka az alábbi: Többen a következő hibás következtetéseket írták le:
a) ,,Mivel a négyszög kerülete adott, és adott kerületű négyszögek közül a négyzetnek a területe a legnagyobb, ezért a négyszög négyzet.'' Ez a gondolat hibás, ugyanis nem csak a négyszög kerülete adott, hanem egyik oldala is, ezért (a d=3a esetet kivéve) a trapéz semmiképpen nem lehet négyzet.
b) ,,A húrtrapézt a hosszabbik párhuzamos oldalára tükrözve hatszöget kapunk. Adott kerület esetén a szabályos hatszög területe a legnagyobb, ezért a húrtrapéz 3 oldala egyenlő, és d3-mal egyenlő.'' Ez a hiba hasonló az előzőhöz: a kapott húrtrapéznak a kerületén kívül egyik átlója is előre megszabott, így erre az általános szélsőérték-feladatra sem hivatkozhatunk.
c) Voltak, akik a területet két egymástól nem független tag összegére bontották, és külön-külön keresték a maximumot, s ebből próbálták meghatározni a közös maximumot.