A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az állítás nyilván nem igaz az üres gráfra; ezért továbbiakban feltételezzük, hogy a gráfnak van legalább egy csúcsa. Mivel ennek a csúcsnak legalább 3 szomszédja van, a csúcsok száma legalább 4.
Először bebizonyítjuk, hogy ha egy nem üres gráfban minden csúcs foka legalább 2, akkor a gráf tartalmaz kört. Képezzük csúcsok egy , , sorozatát a következőképpen. Legyen és két szomszédos csúcs. Ha valamely -re -et már definiáltuk, akkor legyen az -nek az egyik, -től különböző szomszédja. Ilyen mindig létezik, mert -nek a feltétel szerint legalább két szomszédja van. Mivel a gráfnak csak véges sok csúcsa van, bizonyos csúcsok a sorozatban többször szerepelnek. Legyen az első olyan eleme a sorozatnak, ami korábban már szerepelt: valamely -re. Ekkor nyilván (a gráf egyszerű), és így az , , , csúcsok egy kört alkotnak. Válasszuk ki most a gráf egy tetszőleges csúcsát. A gráf tartalmaz olyan kört, amely nem megy át -n. Ha ugyanis a csúcsot a belőle induló élekkel együtt elhagyjuk, a megmaradó gráf legalább 3 csúcsot tartalmaz, és mindegyik csúcs foka legalább 2; az előbbiek szerint ez a gráf tartalmaz kört. Ha egy -n át nem menő kör éleit elhagyjuk, a gráf esetleg több komponensre esik szét. Legyen az egyik -n át nem menő kör, amelyre a -t tartalmazó komponens maximális számú csúcsot tartalmaz. Megmutatjuk, hogy éleit elhagyva a gráf összefüggő marad. Tegyük fel, hogy éleit elhagyva a gráf legalább két komponensre esik szét. Az eredeti gráfbeli utakkal bármelyik két komponens pontjai összeköthetők. A éleinek elhagyása után ezekből az utakból csupán élei hiányozhatnak; ebből látható, hogy minden komponensnek van közös csúcsa a körrel. Legyen az a komponens, amely -t tartalmazza, pedig egy ettől különböző komponens. Mindkét komponensnek van legalább egy közös csúcsa a körrel; legyen egy-egy ilyen csúcs , illetve . Két esetet fogunk vizsgálni aszerint, hogy -nek és -nak van-e -kívül más közös csúcsa. Vizsgáljuk először azt az esetet, amikor -nek és -nak az az egyetlen közös csúcsa (1. ábra). Mivel -nek legalább három szomszédja van, és ezek közül csak kettő tartozik a körhöz, legalább egy szomszédja -ben van; a komponens tehát legalább még egy csúcsot tartalmaz. Tekintsük most azt a gráfot, amelyet úgy kapunk, hogy -ből elhagyjuk -t és a belőle induló éleket. Ez a gráf nem üres, és minden csúcsa legalább másodfokú. A gráf tehát tartalmaz egy kört. Ha eredetileg a kör helyett ennek a körnek az éleit hagytuk volna el, akkor a -t tartalmazó komponensnek része lenne a gráf és az csúcs is; ez ellentmond annak, hogy a komponens éleinek száma maximális. Most vizsgáljuk azt az esetet, amikor -nek és -nak -n kívül még legalább egy közös csúcsa van; legyen egy ilyen csúcs . Feltételezzük, hogy a körnek a -t nem tartalmazó ívén a komponensnek nincs több csúcsa; ezt mindig elérhetjük úgy, hogy az és csúcsot a és más, megfelelő közös csúcsaira cseréljük (2. ábra). Mivel a komponens összefüggő, az és pontok összeköthetők -beli élekkel. Ez az út a körnek a -t nem tartalmazó szakaszával együtt egy kört alkot. Ha a helyett a kör éleit hagytuk volna el, akkor a -t tartalmazó komponens ismét tartalmazná valamennyi pontját, és megmaradó élei révén tartalmazná a és a íveknek legalább egy-egy további pontját is. Ez ismét ellentmond annak, hogy maximális.
Tehát a kör éleinek elhagyása után a gráf valóban összefüggő marad.
Csóka Endre (Debrecen, Fazekas M. Gimn., 9. o.t.) |
|