Feladat: B.3378 Korcsoport: 18- Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Bákor Krisztina ,  Balka Richárd ,  Csikvári Péter ,  Csóka Endre ,  Deli Lajos ,  Dénes Attila ,  Gerencsér Balázs ,  Keszegh Balázs ,  Kunszenti-Kovács Dávid ,  Máthé András ,  Papp Dávid ,  Rácz Béla András ,  Somogyi Dávid ,  Szalay Zsófia ,  Venter György ,  Vörös László 
Füzet: 2001/január, 30 - 32. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Kombinatorikai leszámolási problémák, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2000/május: B.3378

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

 
I. megoldás. Képzeljük el, hogy a felvételi rendszer reformja miatt azoknak a felvételizőknek, akik egynél több egyetemre jelentkeznek, egyetempárokat kellene megjelölniük az erre a célra rendszeresített ,,dupla jelentkezési íveken". Aki persze nem akar továbbtanulni vagy pontosan tudja, mit akar, annak ilyesmivel nem kell vesződnie, de ha valaki például 4 egyetemre is jelentkezik, annak (42)=6 dupla ívet kell kitöltenie.
Egy diáknak így 0, 0, 1, 3, 6, illetve 10 dupla ívre van szüksége aszerint, hogy 0, 1, 2, 3, 4 vagy pedig 5 egyetemre jelentkezik. Mindenképpen igaz tehát, hogy aki e helyre jelentkezik, az legalább 2e-3 dupla ívet tölt ki.
Ha az osztályba n diák jár, akik rendre e1, e2, ..., en egyetemre jelentkeznek, akkor a fentiek szerint összesen legalább i=1n2ei-3=2i=1nei-3n dupla ívet írnak meg.
Vizsgáljuk most a i=1nei összeget. Ez az összes jelentkezések száma, amit ha egyetemenként számolunk össze, akkor legalább 5n2-t kapunk, hiszen a feltétel szerint minden egyetemre legalább az osztály fele jelentkezett. A szükséges dupla ívek száma így legalább 2i=1nei-3n25n2-3n=2n. Az összesen 10 egyetempárra így legalább 2n dupla ív érkezik, van tehát olyan egyetempár, ahová ennek legalább az egytizede, n5, és ezt kellett bizonyítani.
 Csóka Endre (Debrecen, Fazekas M. Gimn., 9. o.t.)

 
II. megoldás. Legyen az osztály létszáma n, és jelölje si azoknak a számát, akik pontosan i darab egyetemre jelentkeztek. Ha most T a továbbtanulni szándékozók, J pedig az egyetemi jelentkezések száma, akkor nyilván T=s1+s2+s3+s4+s5n, másfelől J=s1+2s2+3s3+4s4+5s5, ami a feltétel szerint legalább 5n2. Az egyszerűség kedvéért jelölje k a k-adik egyetemet (k=1, 2, 3, 4, 5), az egyetemek egy tetszőleges H részhalmazára pedig eH azon diákok számát, akik pontosan a H-beli egyetemekre jelentkeztek. Így azoknak a diákoknak a száma, akik jelentkeztek H-beli egyetemekre: HGeG=EH. (A szóban forgó halmazok valamennyien az {1, 2, 3, 4, 5} halmaz részhalmazai.) Ekkor
E12=e12+(e123+e124+e125)+(e1234+e1235+e1245)+e12345,
ennyien jelentkeztek tehát az 1 és a 2 egyetemre. Még kilenc hasonló összeget írhatunk fel,
E13=e13+(e132+e134+e135)+(e1324+e1325+e1345)+e13245,E45=e45+(e451+e452+e453)+(e4512+e4513+e4523)+e45123.
Azt kell bizonyítanunk, hogy e tíz összeg között van olyan, amelyiknek az értéke legalább n5, ez pedig következne abból, ha e tíz összeg E összege ‐ amelyik szimmetrikus lévén könnyebben kezelhető ‐ legalább ennek 10-szerese, azaz legalább 2n. Vizsgáljuk tehát az E összeget.
Egy adott eG tagot a G minden kételemű {i,j} részhalmazához felírt Eij összeg tartalmaz, mégpedig pontosan egyszer. Eszerint az E összegben pontosan (|G|2) alkalommal fordul elő az eG tag. Így
E=|G|=25(|G|2)eG=|G|=2eG+3|G|=3eG+6|G|=4eG+10|G|=5eG.
Másfelől a |G|=ieG összeg éppen azoknak a diákoknak a száma, akik pontosan i darab egyetemre jelentkeztek, korábbi jelölésünkkel si. Így az
E=s2+3s3+6s4+10s5
egyenlőséget kapjuk, erről az összegről kell megmutatnunk, hogy legalább 2n. Rendelkezésünkre állnak a
Tn(1)
és a
J52n(2)
feltételek, ebből kell bebizonyítanunk, hogy E2n. Tekintsük az (1) szerint nyiván teljesülő 32n+12E32T+12E egyenlőtlenséget. Ennek jobb oldala 1,5s1+2s2+3s3+4,5s4+6,5s5, ami nyilván nagyobb vagy egyenlő, mint J=s1+2s2+3s3+4s4+5s5. Így (2) miatt 32n+12EJ52n, ahonnan rendezés után valóban E2n adódik. Ezzel a bizonyítást befejeztük.
 Dénes Attila (Békéscsaba, Rózsa F. Gimn., 12. o.t.)

 
Megjegyzések. 1. Mindkét megoldásból kiderül, hogy a feladat állítása éles. Egyenlőség pontosan akkor lehetséges, ha valamennyi becslésben egyenlőség van, senki nem jelentkezik 0, 1, 4 vagy 5 egyetemre, és az osztály tanulóinak pontosan a fele jelentkezik minden egyes egyetemre.
2. Az si változók segítségével megfogalmazott feladat: keressük az s2+3s3+6s4+10s5 összeg minimumát az s1+s2+s3+s4+s5n és az s1+2s2+3s3+4s4+5s552n feltételek mellett mutatja, hogy a feladatnak ez a része az ún. lineáris programozás témakörébe tartozik.
3. Érdemes egybevetni a két megoldást. A másodikban a szerző szemmel láthatólan nem használta ki, hogy a feladat egy osztály tanulóiról szól, az n-nel való osztás után a megoldás szó szerint alkalmazható bármely halmazra és annak részhalmazaira, amennyiben a részhalmazokhoz mérőszámot ‐ például területet ‐ rendelünk. Ez a mérőszám a feladatban a halmazok elemszáma, az első megoldás kombinatorikai megközelítésében alapvető volt, hogy a szóban forgó halmazok végesek. A feladat állítása a második megoldás szerint nem csak ekkor igaz, tehát például a következő állítást is igazolta a szerző:
Egy egységnyi területű zsákon öt folt található, amelyek bármelyikének a területe legalább 12. Mutassuk meg, hogy van a foltok között kettő, amelyek közös részének területe legalább 15.
Ennek a feladatnak a megoldásáról és lehetséges általánosításairól szól I. M. Jaglomnak a Kvant című folyóiratban megjelent klasszikus cikke, amelynek fordítását számunk 10‐20. oldalán közöljük.