A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Ismert, hogy ha egy ellipszis érintőjén lévő érintési pontot összekötjük az ellipszis és fókuszaival, akkor az így kapott vezérsugarak külső szögfelezője az érintő (1. ábra). Ebből következik, hogy ha az fókuszt tükrözzük az ellipszis összes érintőjére, akkor a tükörképek halmaza az köré írt sugarú kör lesz ‐ az ellipszis nagytengelyének hosszát jelöli ‐, mert ha az -re vonatkozó tükörkép, akkor , hiszen a szögek egyenlősége miatt az , és pontok egy egyenesen vannak, a tükrözés miatt pedig . (Ezeknek az állításoknak a részletes bizonyítása megtalálható pl. Hajós György: Bevezetés a geometriába című könyvének 42.1 és 42.2 tételeinél.) Jelöljük a feladatban szereplő két ellipszis közös fókuszát -vel, másik fókuszaikat -gyel, illetve -mal, nagytengelyeik hosszát pedig -gyel, illetve -mal. Az előzőek szerint, ha -t a két ellipszis egy közös érintőjére tükrözzük, akkor a kapott pont rajta lesz az körüli sugarú és az körüli sugarú körön is. Ha a két kör nem esik egybe (azaz ha a két ellipszis különböző), akkor legfeljebb két metszéspontjuk van, tehát a két ellipszisnek legfeljebb két közös érintője lehet. Ha a két kör egy közös pontja, akkor a szakasz felező merőlegese mindkét ellipszisnek érintője (2. ábra). Mivel két különböző kör közös pontjainak száma 0, 1 vagy 2, azért ha két ellipszisnek közös az egyik fókusza, de az ellipszisek különbözők, akkor közös érintőik száma 0, 1 vagy 2 lehet, s mindhárom eset elő is fordul (3. ábra).
Belső Róbert (Bonyhád, Petőfi S. Gimn., 9. o.t.) dolgozata alapján |
|