Feladat: 1972. évi Kürschák matematikaverseny 1. feladata Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Győri Ervin ,  Tuza Zsolt 
Füzet: 1973/február, 49 - 50. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Háromszögek nevezetes tételei, Háromszög-egyenlőtlenség alkalmazásai, Geometriai egyenlőtlenségek, Kürschák József (korábban Eötvös Loránd)
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1973/január: 1972. évi Kürschák matematikaverseny 1. feladata

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. A bal oldal harmadik és negyedik tagja így alakítható át:

c(a-b)2+4abc=c(a+b)2.
Vonjuk le ezután a bal oldal egyes tagjaiból a jobb oldal megfelelő tagját, így a különbség szorzattá alakítható:
a((b-c)2-a2)+b((c-a)2-b2)+c((a+b)2-c2)==a(b-c-a)(b-c+a)+b(c-a-b)(c-a+b)+c(a+b-c)(a+b+c)==(a+b-c)(ab-ac-a2-bc+ab-b2+ac+bc+c2)==(a+b-c)(-(a-b)2+c2)=(a+b-c)(a-b+c)(-a+b+c).

Itt mind a három tényező pozitív, mivel egy háromszög két oldalának az összege nagyobb a harmadiknál. Ezzel a feladat állítását igazoltuk.
 
Megjegyzések. 1. A feladat állítása így is fogalmazható: az egyenlőtlenség teljesülése szükséges feltétele annak, hogy a, b, c hosszúságú szakaszokból háromszöget lehessen szerkeszteni.
Könnyen látható, hogy pozitív a, b, c számokra szorítkozva a feltétel elégséges is. Valóban, ha az egyenlőtlenség teljesül, akkor az átalakítással nyert szorzat pozitív, tehát vagy mind a három tényező pozitív, vagy kettő negatív, egy pozitív. Az első esetben létezik a, b, c oldalú háromszög. Ha viszont pl. az első két tényező negatív volna, akkor az összegük, 2a is, holott a pozitív. Ez tehát nem lehetséges.
2. Ha a háromszög egy szakaszt lefedő két szakasszá fajul el, akkor a két oldal egyenlővé válik.
 
II. megoldás. A két oldal különbsége tagokra bontás után így alakítható át:
a(b2+c2-a2)+b(c2+a2-b2)+c(a2+b2-c2)-2abc.(1)
Ez, a háromszög a, b, c-vel szemközti szögeit, mint szokás, α, β, γ-val jelölve, a cosinustétel alapján így alakítható tovább:
2abc(cosα+cosβ+cosγ-1).
Itt, felhasználva, hogy α+β+γ=180, továbbá a könnyen igazolható
cosφ+cosψ=2cosφ+ψ2cosφ-ψ2,cosφ-cosψ=2sinψ-φ2sinψ+φ2,cosφ=1-2sin2φ2


összefüggéseket*
cosα+cosβ+cosγ=2cosα+β2cosα-β2+1-2sin2γ2==2cos(90-γ2)cosα-β2-2sin2γ2+1==2sinγ2(cosα-β2-sin(90-α+β2))+1==1+2sinγ2(cosα-β2-cosα+β2)==1+4sinγ2sinβ2sinα2.


Ez a kifejezés nagyobb, mint 1, mert α/2, β/2, γ/2 hegyes szögek, s így sinusaik pozitívok. Ezzel a feladat állítását igazoltuk.
 
Megjegyzés. Ha (1)-ben -2abc helyett -3abc-t írunk, a kifejezés már nem lesz pozitív. Ez volt az 1964. évi VI. Nemzetközi Matematikai Diákolimpia 2. feladata.* Az állítás tetszés szerinti pozitív a, b, c számokra helyes marad, sőt míndkét oldalhoz 2(a3+b3+c3)-t adva a szimmetrikusabb
(a2+b2+c2)(a+b+c)2(a3+b3+c3)+3abc
alak általánosítható a következő módon: Ha a1,a2...,an nem-negatív számok, akkor
(a1n-1+a2n-1+...+ann-1)(a1+a2+...+an)(n-1)(a1n+a2n+...+ann)+na1a2...an.


Ez viszont az 1968. évi Schweitzer Miklós matematikai emlékverseny (egyetemi hallgatók versenye) 2. feladata volt.*
*Lásd pl.: Hack Frigyes: Függvénytáblázatok ‐ Matematikai összefüggések, Tankönyvkiadó, Budapest, 1967. 75. old.

*Lásd a feladat megoldását K.M.L. 31 (1965), 24‐25. old.

*Lásd Matematikai Lapok 20 (1969), 150‐154. old.