A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Bármelyik pont körül forgatunk körbe egy egyenest, az egyenes két oldalán levő pontok számának a különbsége mindig 1-gyel nő vagy csökken, és 180 fok elfordulás után ez a különbség az ellentettjére változik. Ebből következik, hogy van olyan állása a forgó egyenesnek, amikor a szóban forgó különbség 0. Így minden pontból indul ki felező szakasz. A felező szakaszok száma ezért pontosan akkor , ha mindegyik pontból pontosan egy felező szakasz indul ki. Tegyük fel, hogy van két felező szakasz, amelyek nem metszik egymást. Könnyű meggondolni, hogy a két felező szakasz nem lehet párhuzamos. (A párhuzamosságot a pontok kis elmozdításával is elkerülhetnénk.) Az egyik felező szakasz egyenese () a másik szakasznak (-nek) mondjuk -n túli meghosszabbítását metszi. Megmutatjuk, hogy ez nem lehetséges. Húzzunk -n keresztül párhuzamost -vel, legyen ez . Ha az egyenest körül egy nagyon kis szöggel elforgatjuk pozitív és negatív irányba, akkor az így kapott és egyenesek két oldalán ugyanazok a pontok helyezkednek el, mint az két oldalán, kivéve a pontot. Ezért -nek és -nek a -t tartalmazó oldalán eggyel több pont van, mint a másikon. Ugyanakkor az egyenes -t tartalmazó oldalán kevesebb pont van, mint a másikon, mert egy felező, amelynek -t tartalmazó partján van az pont, a vele párhuzamos egyenes -t tartalmazó partján viszont nincs ott az pont, ezen kívül -nek a -t nem tartalmazó oldalán van az egyenes két -beli pontja is. Körbeforgatva az egyenest körül, az és , illetve és egyenesek közti tartományban is kell lennie kezdőpontú felező szakasznak. Az pontból tehát legalább három felező szakasz indul ki, ami ellentmond annak az észrevételünknek, hogy a halmaz minden pontjából egy felező szakasz indul ki.
|