A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Tekintsük az adott egyenletet változójú másodfokú paraméteres egyenletnek. Ha a kétismeretlenes egyenletnek egyetlen számpár a megoldása, akkor a egyenletnek is csak egyetlen megoldása lehet, azaz a diszkriminánsa, : | | Mivel az eredeti egyenletet csak egyetlen elégítette ki, azért ennek is csak egyetlen megoldása lehet, azaz diszkriminánsa, : tehát . Azt kaptuk, hogy ha az (1)-nek egyetlen megoldása van, akkor az értéke 23 kell legyen. Meg kell azonban néznünk, hogy esetén valóban kapunk-e megoldást: visszahelyettesítve és valóban az egyenlet megoldását adják. Tehát (október) 23-án volt a felkelés.
Szilasi Zoltán (Debrecen, KLTE Gyak. Gimn., 11. o.t.) |
II. megoldás. Alakítsuk át az egyenletet az eredetivel ekvivalenssé: | | Ennek az egyenletnek pontosan akkor van egy megoldása, ha . Bevezethetjük ugyanis az új , ismeretleneket, ezekre és , tehát az és számpárok megfeleltetése kölcsönösen egyértelmű. Az pedig világos, hogy a egyenletnek páros sok megoldása van, ha , hiszen ha pl. egy megoldáshoz tartozik, akkor is.
Megjegyzések. 1. Azok, akik nem vizsgálták meg, esetén valóban van-e egyetlen megoldás, csak 3 pontot kaptak. 2. Az (1) egyenlet egyébként egy úgynevezett másodrendű elliptikus görbe egyenlete, amelynek csak akkor lesz egyetlen megoldása, ha a görbe pontellipszis, azaz ha mátrixának determinánsa 0. Szilasi Zoltán második megoldásában ebből számolta ki értékét.
|
|