A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Akkor nincsen fennakadás, ha bármeddig tekintjük is a sort, legalább annyian várakoznak 100 forintossal, mint 200 forintossal. Jelöljük az előbbieket , utóbbiakat pedig betűvel, és számoljuk meg, hány olyan permutációja van a négy és négy betűnek, amikor nincsen fennakadás. Egy ilyen jó sorrendben az elsőnek érkező százassal, az utolsó pedig 200 forintossal kell fizessen, ezért egy tetszőleges jó sorrend alakú. Csoportosítsuk a jó sorrendeket aszerint, hogy hányadik helyen áll az első néző, aki 200 forintossal akar fizetni. Ha ez , akkor . (i) . Egyetlen ilyen sorrend van: , és ez nyilván jó.
(ii) : . A három lehetséges pozíció bármelyikére beírva a negyedik betűt, jó sorrendhez jutunk, így ebben az esetben 3 jó sorrendet kapunk. (iii) : . A megmaradó két betűt -féleképpen írhatjuk a négy szabad pozíció közül kettőbe. E 6 sorrend közül csak 1 nem lesz jó, az, amikor a két betű az utolsó két szabad pozíción van. Ebben az esetben tehát 5 jó sorrendet kapunk. (iv) : . A harmadik pozícióra ezután csak betű kerülhet, másképpen itt elakadna a sor: . Így viszont lényegében az előző esethez, vagyis újabb 5 jó sorrendhez jutunk. Minden lehetőséget megvizsgálva összesen 14 jó sorrendet kaptunk. Mivel a 8 pozícióból -féleképpen választhatjuk ki azt a négyet, ahol betű áll, a pénztáros az összes sorrendek -ében tudja csak fennakadás nélkül kiadni a jegyeket.
II. megoldás. Az előző megoldás jelöléseit használva most a ,,rossz'' sorrendeket számoljuk össze. Az elakadás előtt egyenlő számú és betű szerepel, az elakadás helyén pedig betű áll. Maga az elakadás így a -edik várakozónál következett be (, 2, 3, 4). Módosítsuk most az ilyen sorozatokat a következőképpen: ha a -edik helyen kerül sor az elakadásra, akkor az első pozíción az betűket cseréljük betűkre, a betűket pedig -ekre. Az elakadás utáni pozíciókon ne változtassuk a betűket. Így olyan sorozathoz jutunk, amely 5 darab és 3 darab betűből áll. Megfordítva, ha tekintünk egy sorozatot, akkor ebből egyértelműen kaphatunk egy rossz sorozatot: mivel több az , mint a , lesz egy legelső olyan pozíció, ahol az betűk többségbe kerülnek, és erre valamelyik páratlanadik pozíción kerül sor. Az cserét eddig a pozícióig bezárólag elvégezve egy rossz sorozathoz jutunk. A rossz sorozatok száma így , a jó sorozatoké pedig .
Csötönyi Nóra (Bonyhád, Petőfi S. Gimn., 10. o.t.) dolgozata alapján |
Megjegyzések. 1. A fenti leszámolásnak geometriai értelmezését is adhatjuk: egy-egy sorozatot az origóból induló töröttvonallal ábrázolhatunk: betű esetén az , betű esetén pedig az vektorral lépünk tovább. Így az origóból induló, a pontba érkező töröttvonalakat kapunk. Egy útvonal akkor rossz, ha érinti ‐ vagy metszi ‐ az egyenest. A ,,rossz'' töröttvonalaknak az egyenessel való első közös pontjáig haladó vektorok között hajtsuk végre az cserét, így az origóból induló pontban végződő útvonalhoz jutunk. Ilyen útvonal pedig darab van. 2. A fenti ,,tükrözésnek'' egy másik, szemléletesebb végrehajtása és az ennek megfelelő leszámolás a következő: Tükrözzük egy rossz útvonalnak az egyenessel való első közös pontja utáni részét az egyenesre. Így a -ból induló -ben végződő útvonalhoz jutunk. Megfordítva, minden ilyen útvonal nyilván metszi az egyenest; az első közös pontra tükrözve az út további részét egy rossz sorozatot kapunk. A rossz sorozatok száma tehát . 3. Bármelyik fenti módszerrel kapjuk, hogy ha a pénztár előtt darab vevő várakozik, az egyik felük 100, másik felük pedig 200 forinttal, akkor az összes sorrendek száma , a rosszaké pedig . A pénztáros ilyenkor az összes sorrend -edrészében tudja fennakadás nélkül kiadni a jegyeket. A tükrözéses módszerrel akkor is választ kapunk a feladat kérdésére, ha a 100 forintossal és 200 forintossal várakozók száma különböző. Ha néző várakozik 100 forintossal és 200 forintossal (), akkor ugyanúgy kapjuk (3. ábra), hogy a rossz sorrendek száma .
|
|