Feladat: B.3302 Korcsoport: 14-15 Nehézségi fok: könnyű
Megoldó(k):  Csötönyi Nóra 
Füzet: 2000/április, 217 - 220. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Kombinatorikai leszámolási problémák, Egyéb ponthalmazok a koordinátasíkon, Konstruktív megoldási módszer, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1999/október: B.3302

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

 
I. megoldás. Akkor nincsen fennakadás, ha bármeddig tekintjük is a sort, legalább annyian várakoznak 100 forintossal, mint 200 forintossal.
Jelöljük az előbbieket s, utóbbiakat pedig k betűvel, és számoljuk meg, hány olyan permutációja van a négy s és négy k betűnek, amikor nincsen fennakadás. Egy ilyen jó sorrendben az elsőnek érkező százassal, az utolsó pedig 200 forintossal kell fizessen, ezért egy tetszőleges jó sorrend s̲̲̲̲̲̲k alakú.
Csoportosítsuk a jó sorrendeket aszerint, hogy hányadik helyen áll az első néző, aki 200 forintossal akar fizetni. Ha ez K, akkor 2K5.
(i) K=5. Egyetlen ilyen sorrend van: sssskkkk, és ez nyilván jó.

(ii) K=4: sssk̲̲̲k. A három lehetséges pozíció bármelyikére beírva a negyedik s betűt, jó sorrendhez jutunk, így ebben az esetben 3 jó sorrendet kapunk.
(iii) K=3: ssk̲̲̲̲k. A megmaradó két s betűt (42)=6-féleképpen írhatjuk a négy szabad pozíció közül kettőbe. E 6 sorrend közül csak 1 nem lesz jó, az, amikor a két s betű az utolsó két szabad pozíción van. Ebben az esetben tehát 5 jó sorrendet kapunk.
(iv) K=2: sk̲̲̲̲̲k. A harmadik pozícióra ezután csak s betű kerülhet, másképpen itt elakadna a sor: sks̲̲̲̲k. Így viszont lényegében az előző esethez, vagyis újabb 5 jó sorrendhez jutunk.
Minden lehetőséget megvizsgálva összesen 14 jó sorrendet kaptunk. Mivel a 8 pozícióból (84)=70-féleképpen választhatjuk ki azt a négyet, ahol s betű áll, a pénztáros az összes sorrendek 1470=15-ében tudja csak fennakadás nélkül kiadni a jegyeket.
 
II. megoldás. Az előző megoldás jelöléseit használva most a ,,rossz'' sorrendeket számoljuk össze. Az elakadás előtt egyenlő számú s és k betű szerepel, az elakadás helyén pedig k betű áll. Maga az elakadás így a (2m+1)-edik várakozónál következett be (m=1, 2, 3, 4).
Módosítsuk most az ilyen sorozatokat a következőképpen: ha a (2m+1)-edik helyen kerül sor az elakadásra, akkor az első (2m+1) pozíción az s betűket cseréljük k betűkre, a k betűket pedig s-ekre. Az elakadás utáni pozíciókon ne változtassuk a betűket.
sskkk|̲̲̲kksss|̲̲̲.

Így olyan sorozathoz jutunk, amely 5 darab s és 3 darab k betűből áll. Megfordítva, ha tekintünk egy (5s,3k) sorozatot, akkor ebből egyértelműen kaphatunk egy rossz sorozatot: mivel több az s, mint a k, lesz egy legelső olyan pozíció, ahol az s betűk többségbe kerülnek, és erre valamelyik páratlanadik pozíción kerül sor. Az sk cserét eddig a pozícióig bezárólag elvégezve egy rossz sorozathoz jutunk.
A rossz sorozatok száma így (83)=56, a jó sorozatoké pedig (84)-56=14.

 Csötönyi Nóra (Bonyhád, Petőfi S. Gimn., 10. o.t.) dolgozata alapján

 
Megjegyzések. 1. A fenti leszámolásnak geometriai értelmezését is adhatjuk: egy-egy sorozatot az origóból induló töröttvonallal ábrázolhatunk: s betű esetén az f(1,1), k betű esetén pedig az l(1,-1) vektorral lépünk tovább.
Így az origóból induló, a (8;0) pontba érkező töröttvonalakat kapunk. Egy útvonal akkor rossz, ha érinti ‐ vagy metszi ‐ az y=-1 egyenest. A ,,rossz'' töröttvonalaknak az y=-1 egyenessel való első közös pontjáig haladó vektorok között hajtsuk végre az fl cserét, így az origóból induló (8,2) pontban végződő útvonalhoz jutunk. Ilyen útvonal pedig (83) darab van.
2. A fenti ,,tükrözésnek'' egy másik, szemléletesebb végrehajtása és az ennek megfelelő leszámolás a következő:
Tükrözzük egy (0,0)(8;0) rossz útvonalnak az y=-1 egyenessel való első közös pontja utáni részét az y=-1 egyenesre. Így a (0,0)-ból induló (8,-2)-ben végződő (3s,5k) útvonalhoz jutunk. Megfordítva, minden ilyen útvonal nyilván metszi az y=-1 egyenest; az első közös pontra tükrözve az út további részét egy rossz sorozatot kapunk.
A rossz sorozatok száma tehát (83).
3. Bármelyik fenti módszerrel kapjuk, hogy ha a pénztár előtt 2n darab vevő várakozik, az egyik felük 100, másik felük pedig 200 forinttal, akkor az összes sorrendek száma (2nn), a rosszaké pedig (2nn-1).
A pénztáros ilyenkor az összes sorrend (2nn)-(2nn-1)(2nn)=1n+1-edrészében tudja fennakadás nélkül kiadni a jegyeket.
A tükrözéses módszerrel akkor is választ kapunk a feladat kérdésére, ha a 100 forintossal és 200 forintossal várakozók száma különböző. Ha n néző várakozik 100 forintossal és m 200 forintossal (nm), akkor ugyanúgy kapjuk (3. ábra), hogy a rossz sorrendek száma (n+mm-1).