Feladat: C.588 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Füzet: 2000/november, 480 - 482. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Inverz függvények, Másodfokú függvények, C gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 2000/május: C.588

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

 
I. megoldás. A valós számokra kiterjesztett f˜:RR, f˜(x)=2x2+8x+7 másodfokú függvény szigorúan monoton fogyó a (-,-2) intervallumon. Ugyanis például teljes négyzetté alakítás után adódik, hogy f˜ a minimumát az x0=-2 helyen veszi föl, így az f függvény értelmezési tartományában minden x-hez pontosan egy f(x), és minden f(x) függvényértékhez pontosan egy x érték tartozik: az f kölcsönösen egyértelmű, így létezik az f-1 inverz (1. ábra).
Az inverz kapcsolat meghatározásához az
y=2x2+8x+7
összefüggésből kell az x értékét az y segítségével kifejezni az x-nek a -2-nél kisebb értékeire. Kézenfekvő a másodfokú egyenlet megoldóképletét alkalmazni, eszerint nullára rendezés után
x1,2=-2±1+y2.
Innen is látszik, hogy csak y-1 esetben létezik olyan x, amelyre f˜(x)=y, az f értékkészlete a (-1,+) intervallum, ami f-1 értelmezési tartománya. Ilyen y értékek esetén viszont két olyan x van, amelyre f˜(x)=y, el kell döntenünk, hogy ezek közül melyik van f-1 értékkészletében, azaz f értelmezési tartományában, a (-,-2) intervallumban.
x1 és x2 a -2-re szimmetrikusan helyezkednek el (2. ábra). A két szám közül a kisebbik x1=-2-1+y2<-2. Így az f inverze az f-1:(-1;+)R, f-1:y-2-1+y2 függvény.
 

Megjegyzések. 1. A megoldásban f-1 megadásakor kényelmi szempontok miatt az y változót használtuk. Ennek természetesen semmi jelentősége, az utasításban épp így szerepelhetett volna a szokásos x, de bármilyen más változó is.
2. Bár nem tartozik a feladathoz, most az inverz függvény értékkészlete is rendelkezésre áll, így f-1:(-1;+)(-;-2).

 
II. megoldás. Annak tisztázása után, hogy az f inverze létezik, grafikusan is megoldható a feladat. Ismeretes, hogy egy ‐ kölcsönösen egyértelmű ‐ f függvény inverzének a grafikonja az f grafikonjának a tükörképe az y=x egyenesre. f és f-1 grafikonja látható a 3. ábrán.
Az f˜ függvény grafikonjának, a teljes parabolának az egyenlete y=2x2+8x+7. Ismeretes, hogy egy görbének az y=x egyenesre vonatkozó tükörképének az egyenletét a változók xy cseréjével kapjuk: x=2y2+8y+7. Az inverz függvény grafikonja e görbének az y=-2 egyenes alatti része, ennek egyenlete:
y=-2-1+x2.
Az f függvény inverze tehát f-1:(-1;+)R, f-1:x-2-1+x2.
A 3. ábra grafikonját, a függvénynek és inverzének képét legegyszerűbben grafikus számológéppel rajzolhatjuk fel. Ha beírjuk az y=2x2+8x+7 függvényt, a TI83 grafikus kijelzőjén az alábbi látható (1. ábra):
 

1. ábra

 
2. ábra

 
3. ábra


 

Kis trükkel elérhető, hogy az értelmezési tartományt leszűkítsük: beszoroztunk -x-2-x-2-vel: a gyökjel alatt csak x<-2 esetén áll pozitív szám, egyébként a függvény nem értelmezett (2‐3. ábra).
Ezután csak egy gombnyomás: , és megkaptuk a függvény inverzének a képét is (4. ábra).
 

4. ábra
 

 
III. megoldás. Ismeretes, hogy ha f1 és f2 két kölcsönösen egyértelmű függvény, akkor az f1f2 összetett függvény is kölcsönösen egyértelmű, és az inverze a komponensek inverzeiből kapható, ha azokat fordított sorrendben fűzzük össze:
(f1f2)-1=f2-1f2-1.

Hétköznapibb nyelven ez azt jelenti, hogy egy több lépésből álló műveletsor megfordítását a legutolsó művelet megfordításával kell elkezdenünk. Ez az ún. ,,zokni‐cipő-elv''; az elnevezés remélhetőleg nem szorul magyarázatra.
Tekintsük most az alábbi függvényeket:
f1(x)=x+2;f2(x)=-x;f3(x)=x2,x>0;f4(x)=2x-1.
Mivel az f függvényutasítás teljes négyzet alakja f(x)=2[-(x+2)]2-1, így
f:xf1x+2f2-(x+2)f3[-(x+2)]2f42[-(x+2)]2-1,
azaz f=f4f3f2f1.
A komponensekről látható, hogy kölcsönösen egyértelműek, inverzeik rendre
f1-1(x)=-2+x;f2-1(x)=-x;f3-1(x)=x,x>0;f4-1=x+12.

Az f inverze így f-1=f1-1f2-1f3-1f4-1, azaz
f-1:xf4-1x+12f3-1x+12f2-1-x+12f1-1-2+(-x+12),
tehát f-1(x)=-2-x+12. A függvény értelmezési tartománya pedig az f értékkészlete, a (-1;+) intervallum.

 

Megjegyzés. A feladatra sok hibás és hiányos megoldás érkezett. Eltekintve a szóhasználat felületességétől ‐ többen a függvényt vélték tükrözni, nem pedig a grafikont ‐ a legkirívóbb hiba az I. megoldás másodfokú egyenletének formális, hibás eredménye, -2±1+x2 mint az inverz függvényutasítás. A feladat megoldásainak áttekintése jó alkalom lehet minden olvasónknak a függvényekkel kapcsolatos fogalmak: értelmezési tartomány, értékkészlet, összetett függvény, egyenlet, grafikon, inverz stb. átgondolására.