Feladat: F.3253 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Füzet: 1999/december, 534 - 535. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Körérintési szerkesztések, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1998/november: F.3253

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Vegyük fel k-n az E1, E2, E3 és E4 pontokat úgy, hogy az E1E4, E2P és E3P egyenesek egyike se menjen át k középpontján, továbbá az E1E2 és E4P egyenesek M metszéspontját az E3E4 és a PE1 egyenesek N metszéspontjával összekötő egyenes ne legyen párhuzamos az E2E3 egyenessel (lásd az ábrát). Ilyen pontok nyilván léteznek k-n.
Az E1, E2, E3 és E4 pontok felvétele után az M és az N pontokat egyetlen vonalzó segítségével könnyen megszerkeszthetjük. Ezután szerkesszük meg az MN és az E2E3 egyenesek K metszéspontját, végül kössük össze K-t P-vel. Azt állítjuk, hogy a KP egyenes a k kör P-beli érintője. Alkalmazzuk Pascal tételét a k-ba írt E1E2E3E4PP elfajult hatszögre. A tétel szerint a hatszög szemközti oldalpárjainak metszéspontjai egy egyenesre illeszkednek (az elfajuló PP oldal éppen k P-beli érintője). Tehát az E1E2E4P=M, az E3E4PE1=N és az E2E3 egyenesnek k P-beli érintőjével alkotott metszéspontjai egy egyenesen vannak. Ezt úgy is fogalmazhatjuk, hogy az MN egyenesnek és az E2E3 egyenesnek a metszéspontján átmegy k P-beli érintője, ami szerkesztésünk helyességét bizonyítja.